Sziasztok
EZ volt az eddigi legjobb rész és a vége ....
Georgina Gossip Girl !!!!!!!!!!!!! Hát már mindenki sejtette h ő lehet az de hogy tényleg !!!!!!!! ÁHHHHHHHHHH Amig fel épülök a sokk hatásból nézzétek meg a 5x14 rész promoját
2012. január 31., kedd
2012. január 30., hétfő
Ma éjjel Gossip Girl 100.rész
100. rész a Gossip Girlben!!!!!!!xd Ma kiderül Blair férjhez megy Louiehoz vagy sem, Georgina S. miért tért vissza és mi a célja, Serena bevallja e Dannek h még mindig szereti, Chuck sorsa mi lesz , együtt lesz újra B.-vel, kiderül h Dan írta a beszédet és nem L. ??? ma sok mindenre fény derül :DDD
Bocsánat kérés és a Bónusz rész
Sziasztok!!!
Először is sajnálom, hogy nem jelentkeztem a be ígért résszel , de a szombaton igen zsúfoltra sikeredett a vasárnap meg avval, hogy össze tudjam magam szedni egy kő kemény buli után XD / Jó tanács másoknak egyben magamnak is SOSE JÁTSZATOK ALKOHOLITIT - KEGYETLEN/ Ma meg igazság szerinte ha Zsani nem szól rám el felejtem amit ígértem XD. Nem is fecsegek tovább íme a Bónusz !!!
Borzadály a zsákban! XD
Meleg gőz telítette meg a szobát, ahogy Elena egy fehér köpenyben lépkedett ki a fürdőből, és sétált egyenesen fehérneműs fiókjához. Nem sokat teketóriázott, egy fekete, csipkés együttest vett elő, és sétált vissza a fürdőbe. Amint kész lett, grimaszolva állt meg az ágya előtt, ahová a gondosan lehelyezett fekete ruhazsák volt terítve. Elena megengedte Carolinenak, hogy megrendezheti az évszázad legmenőbb születésnapját a Salvatore panzióban, de az eszébe sem jutott, hogy legjobb barátnője próbababaként fog vele viselkedni, és az öltözékébe is beleszól.
Félve cipzárazta ki a zsák tartalmát, majd a selyemszalaggal bevont vállfát megragadva emelte ki a ruhadarabot. Elképedve figyelte, ahogy a magasba tartott ruha kirúgja magát, és felfedi kilétét. Egy mélyzöld, pántos, mini ruha volt, fekete hímzett virágokkal. Elena a látványtól elborzadva meredt maga elé, ahogy magához mérte a nem hétköznapi darabot. Carolienra gondolva nem akarta megbántania a szőkeséget, hogy nem bújik bele, így mielőbb magára kényszerítette.
Az egész alakos tükörben Elena egy kis mohacsomóra hasonlított. Megrökönyödve fogta ujjai közé a hímzett virágos részt, miközben elképzelte magát, ahogy evvel jelenik meg a bulin, röhögés tárgyának kitéve magát. Belemerülve a szörnyű ruhadarabba, észre sem vette, hogy egy árgus szempár figyeli.
.-Damon! – kapta kezét szívéhez rémületében. Nem volt elég a rajta lévő borzadály, még a férfi is megijesztette!
.-Hűűű! Hát ez… hogy is mondjam, nem túl kecsegetető látvány! - mutatott rá a lányon lévő ruhára.
.-Gondolhatod, hogy nem én találtam ki, hogy ezt a micsodát felvegyem!
.Hála égnek! Nem akartalak megbántani, de ez a valami ocsmány, visszataszító! Még ruhának sem nevezném! – Elenának elég volt ennyi, mihamarabb le akarta hámozni magáról a hajmeresztő rucit.
-.Segítenél?! - lépett közelebb a vámpírhoz, haját elhúzva hagyott szabad utat Damonnek, hogy lehúzza róla a ruhaneműt.
.- Wow! Sosem képzeltem el, hogy én magam foglak valaha is levetkőztetni! Meglepő fordulat.
Elena fej rázva slisszolt be a fürdőbe, hogy visszavegye a köntösét.
Damon eközben már Elena fiókjait túrta végig kíváncsiskodva. 1000 wattos félmosolyával az arcán keresgélt a fehérneműk között. Talált a fogára valót is, de amin a szeme rögtön megakadt, az egy pár harisnyakötő volt. Egy vörös csipkés darab, melyen egy kisebb, tenyérben elférő masni díszelgett.
Elena sokkolva lépett a szobájába, amint meglátta a vámpírt a holmijai között matatni.
Elena azonnal Damonhöz lépett, aki nem hagyta kezeiből kivenni a számára igen tetszetős darabot.
.-A-a, ezt nem hagyom, hogy elvedd tőlem! Nagyon tetszik! – nyújtogatta a gumis kelléket a kezében. – Kíváncsi vagyok, hogy miért is vannak a Te fiókodban ilyen merész darabok?! Nem hittem volna, hogy imádod, a szexi darabokat, vagy most jön az, hogy ez nem is a tiéd, és csak valahogy belekeveredett a többi közé?
Damon, Elena elől elhúzódva cselezte ki a lányt, és szaladt ki a folyosóra.
.-Damon, ne csináld már, add vissza, azaz enyém! – Elena köntösben eredt Damon nyomába.
-Ha így sietsz utánam, a végén még kikötődik a helyes kis köntösöd! Bár az kedvemre való lenne!
Elena a nappaliba érve sehol sem találta a vámpírt, hiába nézett körül, nem volt a földszinten. Magányosan ácsorgott a szoba közepén, majd dühösen trappolt vissza a szobájába, mert már késésben volt.
Amint belépett a kis birodalmába, eszébe jutott, hogy még mindig nem döntötte el, mit is fog viselni a partiján. A szekrényéhez lépve tárta ki, és vette szemügyre a tartalmát. Választása egy fekete, vékonypántos ruhácskára esett, ami nem volt túl kihívó, de igen mutatós. Haját kisebb loknikba sütötte, majd édesanyja fülbevalójával és ezüst szandijával indult meg a bejárati ajtó felé. Ahogy a lépcsőn masírozott, hangos füttyszóra lett figyelmes.
Damon a falnak támaszkodva, pislogott tág pupillákkal a szülinaposra.
-Csodálatosan nézel ki! – állt szembe a lánnyal, majd fejét félrebiccentve mérte végig a hasonmást.
De valami hiányzik?
Elena ijedten nézett végig magán, mit felejthetett el, de hamar megkapta a választ, ahogy Damon kacérul lóbálni kezdte előtte az elcsent harisnyakötőt.
- Te javíthatatlan vagy! – megbotránkozva kerülte ki a férfit, és sietett a konyhába egy pohár hűsítőért, mert a vámpír tekintetétől lángolni kezdett a teste.
-Nem, csak szenvedélyes! - meregette Elenára csodálatos kék szemeit.
-Legközelebb kizárlak a szobámból! A harisnyakötőt meg nyugodtan tartsd meg, legalább lesz tőlem valamid! – vette fel a kesztyűt Elena a vámpírral szemben.
-Mily kedves! De Én sokkal jobban szeretnék valami mást! Valami fontosabbat! - kezével végigsimított a lány arcán.
Elena megperdült a tengelye körül, és gyors tempóra váltva sietett ki a konyhából, mielőtt teljesen elönti eszét a vörös köd. Gondolatai messze jártak a valóságtól.
-Várj, most meg hova sietsz?!
-Tudod, nekem ma még jelenésem van, ráadásul a saját születésnapomon! – Damon a lány háta mögé suhant.
-Csak nem megfutamodsz? Gyáva nyuszi vagy, helyesbítek, egy helyes gyáva nyuszi!
-Miért is?
-Mert, amint meghallottad, amit mondtam, megfutamodtál az érzéseid elől! Megvan közöttünk a kémia, ezt nem kell tagadni, csak félsz beismerni, hogy vonzódsz hozzám.
-Nem félek semmitől! - Elena hangja megbicsaklott, amint saját magát akarta megkérdőjelezni.
-Tényleg? - lépett közelebb Elenához, csökkentve a távolságot közöttük.
-Igen.
-Bebizonyítsam, hogy még te saját magad sem hiszed ezt el? – még előrébb lépett, ajkuk szinte már súrolta egymást.
-Felesleges, mert nincs mit bebizonyítani! - hangja remegett a vágytól.
-Valóban? Akkor mi lenne, ha ezt csinálnám? – simított végig a lány karján.
-Semmi esélyed!
-Még most sem? – ujjai már a kecses nyak vonalát érintették.
-A mai nap nagyon eltökélt vagyok!
-ÁÁ, szóval eltökélt! – Elena oldalán lassan húzta végig az ujjait. – Talán most is?
Elena szemhéjai maguktól lecsukódtak a jóleső érzésre.
- Határozottan!
Damon finoman végighúzta ujját a lány egyik pántján.
-Szóval akkor semmi esélyem, hogy meggondold magad?
-Egyértelműen nem!
Damon finoman cirógatta végig Elena vágytól kipirult arcát, majd egy lágy csókot nyomott a pofijára.
-Még ezek után sem? - suttogott búgó hangon a lány fülébe.
-Talán…
A vámpír egyik kezével végigsimított Elena egyik lábán, majd a másik kezével felügyeskedte a lány csuklójára az ajándékát.
-De, Én sokkal jobban szeretnék, valami mást! Valami fontosabbat! Emlékszel? Ezt akartam átadni neked, úgy, hogy én teszem a csuklódra! Boldog szülinapot!
Elena szó nélkül hagyta a férfi tevékenységét, de szemeit nem tudta a csillogó gyémántról levenni. Majd figyelmét, csak a vámpírnak tudta szentelni abban a pillanatban.
-És ha most meg bocsátasz, távozom! – majd egyik ujját végighúzva a lány csuklóján, hajolt el a lánytól, és sétált ki kecsesen az ajtón.
Elena a falhoz simulva állt lefagyva, felhevült testtel, szemei a benne rejlő szenvedélytől csillogtak.
Zsanett71, Marie
Először is sajnálom, hogy nem jelentkeztem a be ígért résszel , de a szombaton igen zsúfoltra sikeredett a vasárnap meg avval, hogy össze tudjam magam szedni egy kő kemény buli után XD / Jó tanács másoknak egyben magamnak is SOSE JÁTSZATOK ALKOHOLITIT - KEGYETLEN/ Ma meg igazság szerinte ha Zsani nem szól rám el felejtem amit ígértem XD. Nem is fecsegek tovább íme a Bónusz !!!
Borzadály a zsákban! XD
Meleg gőz telítette meg a szobát, ahogy Elena egy fehér köpenyben lépkedett ki a fürdőből, és sétált egyenesen fehérneműs fiókjához. Nem sokat teketóriázott, egy fekete, csipkés együttest vett elő, és sétált vissza a fürdőbe. Amint kész lett, grimaszolva állt meg az ágya előtt, ahová a gondosan lehelyezett fekete ruhazsák volt terítve. Elena megengedte Carolinenak, hogy megrendezheti az évszázad legmenőbb születésnapját a Salvatore panzióban, de az eszébe sem jutott, hogy legjobb barátnője próbababaként fog vele viselkedni, és az öltözékébe is beleszól.
Félve cipzárazta ki a zsák tartalmát, majd a selyemszalaggal bevont vállfát megragadva emelte ki a ruhadarabot. Elképedve figyelte, ahogy a magasba tartott ruha kirúgja magát, és felfedi kilétét. Egy mélyzöld, pántos, mini ruha volt, fekete hímzett virágokkal. Elena a látványtól elborzadva meredt maga elé, ahogy magához mérte a nem hétköznapi darabot. Carolienra gondolva nem akarta megbántania a szőkeséget, hogy nem bújik bele, így mielőbb magára kényszerítette.
Az egész alakos tükörben Elena egy kis mohacsomóra hasonlított. Megrökönyödve fogta ujjai közé a hímzett virágos részt, miközben elképzelte magát, ahogy evvel jelenik meg a bulin, röhögés tárgyának kitéve magát. Belemerülve a szörnyű ruhadarabba, észre sem vette, hogy egy árgus szempár figyeli.
.-Damon! – kapta kezét szívéhez rémületében. Nem volt elég a rajta lévő borzadály, még a férfi is megijesztette!
.-Hűűű! Hát ez… hogy is mondjam, nem túl kecsegetető látvány! - mutatott rá a lányon lévő ruhára.
.-Gondolhatod, hogy nem én találtam ki, hogy ezt a micsodát felvegyem!
.Hála égnek! Nem akartalak megbántani, de ez a valami ocsmány, visszataszító! Még ruhának sem nevezném! – Elenának elég volt ennyi, mihamarabb le akarta hámozni magáról a hajmeresztő rucit.
-.Segítenél?! - lépett közelebb a vámpírhoz, haját elhúzva hagyott szabad utat Damonnek, hogy lehúzza róla a ruhaneműt.
.- Wow! Sosem képzeltem el, hogy én magam foglak valaha is levetkőztetni! Meglepő fordulat.
Elena fej rázva slisszolt be a fürdőbe, hogy visszavegye a köntösét.
Damon eközben már Elena fiókjait túrta végig kíváncsiskodva. 1000 wattos félmosolyával az arcán keresgélt a fehérneműk között. Talált a fogára valót is, de amin a szeme rögtön megakadt, az egy pár harisnyakötő volt. Egy vörös csipkés darab, melyen egy kisebb, tenyérben elférő masni díszelgett.
Elena sokkolva lépett a szobájába, amint meglátta a vámpírt a holmijai között matatni.
Elena azonnal Damonhöz lépett, aki nem hagyta kezeiből kivenni a számára igen tetszetős darabot.
.-A-a, ezt nem hagyom, hogy elvedd tőlem! Nagyon tetszik! – nyújtogatta a gumis kelléket a kezében. – Kíváncsi vagyok, hogy miért is vannak a Te fiókodban ilyen merész darabok?! Nem hittem volna, hogy imádod, a szexi darabokat, vagy most jön az, hogy ez nem is a tiéd, és csak valahogy belekeveredett a többi közé?
Damon, Elena elől elhúzódva cselezte ki a lányt, és szaladt ki a folyosóra.
.-Damon, ne csináld már, add vissza, azaz enyém! – Elena köntösben eredt Damon nyomába.
-Ha így sietsz utánam, a végén még kikötődik a helyes kis köntösöd! Bár az kedvemre való lenne!
Elena a nappaliba érve sehol sem találta a vámpírt, hiába nézett körül, nem volt a földszinten. Magányosan ácsorgott a szoba közepén, majd dühösen trappolt vissza a szobájába, mert már késésben volt.
Amint belépett a kis birodalmába, eszébe jutott, hogy még mindig nem döntötte el, mit is fog viselni a partiján. A szekrényéhez lépve tárta ki, és vette szemügyre a tartalmát. Választása egy fekete, vékonypántos ruhácskára esett, ami nem volt túl kihívó, de igen mutatós. Haját kisebb loknikba sütötte, majd édesanyja fülbevalójával és ezüst szandijával indult meg a bejárati ajtó felé. Ahogy a lépcsőn masírozott, hangos füttyszóra lett figyelmes.
Damon a falnak támaszkodva, pislogott tág pupillákkal a szülinaposra.
-Csodálatosan nézel ki! – állt szembe a lánnyal, majd fejét félrebiccentve mérte végig a hasonmást.
De valami hiányzik?
Elena ijedten nézett végig magán, mit felejthetett el, de hamar megkapta a választ, ahogy Damon kacérul lóbálni kezdte előtte az elcsent harisnyakötőt.
- Te javíthatatlan vagy! – megbotránkozva kerülte ki a férfit, és sietett a konyhába egy pohár hűsítőért, mert a vámpír tekintetétől lángolni kezdett a teste.
-Nem, csak szenvedélyes! - meregette Elenára csodálatos kék szemeit.
-Legközelebb kizárlak a szobámból! A harisnyakötőt meg nyugodtan tartsd meg, legalább lesz tőlem valamid! – vette fel a kesztyűt Elena a vámpírral szemben.
-Mily kedves! De Én sokkal jobban szeretnék valami mást! Valami fontosabbat! - kezével végigsimított a lány arcán.
Elena megperdült a tengelye körül, és gyors tempóra váltva sietett ki a konyhából, mielőtt teljesen elönti eszét a vörös köd. Gondolatai messze jártak a valóságtól.
-Várj, most meg hova sietsz?!
-Tudod, nekem ma még jelenésem van, ráadásul a saját születésnapomon! – Damon a lány háta mögé suhant.
-Csak nem megfutamodsz? Gyáva nyuszi vagy, helyesbítek, egy helyes gyáva nyuszi!
-Miért is?
-Mert, amint meghallottad, amit mondtam, megfutamodtál az érzéseid elől! Megvan közöttünk a kémia, ezt nem kell tagadni, csak félsz beismerni, hogy vonzódsz hozzám.
-Nem félek semmitől! - Elena hangja megbicsaklott, amint saját magát akarta megkérdőjelezni.
-Tényleg? - lépett közelebb Elenához, csökkentve a távolságot közöttük.
-Igen.
-Bebizonyítsam, hogy még te saját magad sem hiszed ezt el? – még előrébb lépett, ajkuk szinte már súrolta egymást.
-Felesleges, mert nincs mit bebizonyítani! - hangja remegett a vágytól.
-Valóban? Akkor mi lenne, ha ezt csinálnám? – simított végig a lány karján.
-Semmi esélyed!
-Még most sem? – ujjai már a kecses nyak vonalát érintették.
-A mai nap nagyon eltökélt vagyok!
-ÁÁ, szóval eltökélt! – Elena oldalán lassan húzta végig az ujjait. – Talán most is?
Elena szemhéjai maguktól lecsukódtak a jóleső érzésre.
- Határozottan!
Damon finoman végighúzta ujját a lány egyik pántján.
-Szóval akkor semmi esélyem, hogy meggondold magad?
-Egyértelműen nem!
Damon finoman cirógatta végig Elena vágytól kipirult arcát, majd egy lágy csókot nyomott a pofijára.
-Még ezek után sem? - suttogott búgó hangon a lány fülébe.
-Talán…
A vámpír egyik kezével végigsimított Elena egyik lábán, majd a másik kezével felügyeskedte a lány csuklójára az ajándékát.
-De, Én sokkal jobban szeretnék, valami mást! Valami fontosabbat! Emlékszel? Ezt akartam átadni neked, úgy, hogy én teszem a csuklódra! Boldog szülinapot!
Elena szó nélkül hagyta a férfi tevékenységét, de szemeit nem tudta a csillogó gyémántról levenni. Majd figyelmét, csak a vámpírnak tudta szentelni abban a pillanatban.
-És ha most meg bocsátasz, távozom! – majd egyik ujját végighúzva a lány csuklóján, hajolt el a lánytól, és sétált ki kecsesen az ajtón.
Elena a falhoz simulva állt lefagyva, felhevült testtel, szemei a benne rejlő szenvedélytől csillogtak.
Zsanett71, Marie
2012. január 27., péntek
Mi lesz a hétvégén? :DDD
Sziasztok
Holnap hozok egy különálló részt mely nem tartozik a folytatásos történethez. Szombat délelőtt fog fel kerülni mivel este saját kis születésnapomat fogom ünnepelni:DDDD Remélem mindenkinek tetszeni fog Zsanival közösen írt írásunk. Legyen mindenkinek kellemes hétvégéje úgy mint nekem!:DDDDD Sok puszi mindenkinek és ne felejtsetek el holnap fel nézi a bónusz rész miatt!!! Pápá
Holnap hozok egy különálló részt mely nem tartozik a folytatásos történethez. Szombat délelőtt fog fel kerülni mivel este saját kis születésnapomat fogom ünnepelni:DDDD Remélem mindenkinek tetszeni fog Zsanival közösen írt írásunk. Legyen mindenkinek kellemes hétvégéje úgy mint nekem!:DDDDD Sok puszi mindenkinek és ne felejtsetek el holnap fel nézi a bónusz rész miatt!!! Pápá
2012. január 26., csütörtök
G.G. 5x14 The Backup Dan
hello:D
hoztam 2 képet még a 14.részből tessék elmélkedni! :D Chuck B.- t vigasztalja? Georgina mit keres Chuckkal? És minek tért vissza? Várom mindenki véleményt mert én már mindenre gondoltam :D xdxdxd
hoztam 2 képet még a 14.részből tessék elmélkedni! :D Chuck B.- t vigasztalja? Georgina mit keres Chuckkal? És minek tért vissza? Várom mindenki véleményt mert én már mindenre gondoltam :D xdxdxd
2012. január 25., szerda
G.G 100. rész / 13.rész
Van bármi híred a következő, 100.részről, ami hétfőn lesz? - Ivan
Ausiello: Van bizony. Lesz egy hatalmas felfedés a rész közben, és ez lehet majd az egyik legnagyobb, legdöbbenetesebb csavar a sorozat történelmében, amitől leesik az állunk. És ez nem feltétlenül a lakodalommal kapcsolatos...
Kíváncsian várom a véleményeket, tippeket mi is lehet a nagy felfedezés!!!:DDDDDD
na mi is történik majd ???? már nagyon kíváncsi vagyok mi lesz
na mi is történik majd ???? már nagyon kíváncsi vagyok mi lesz
mindenki nyomja meg a 7 es számot és kedvencünk híres mondatát hallhatjuk!!! :DDDDD imádom ezt a pasit
Andiemnek :D
Nagyon sok Boldog Születésnapot kívánok neked drága egyetlen Andiem!!!!!:DDDDDDDD Legyen ez a nap felejthetetlen számodra, arcodon mosoly ragyogjon , bú bánat ma messze elkerüljön.
Isten éltesen csillagom !!!!(L)
Isten éltesen csillagom !!!!(L)
2012. január 24., kedd
2012. január 23., hétfő
Vágtázás a halállal
Vágtázás a halállal
A piros kicsi kocsi 180 -nal repesztett a régi úton, közel a Wickeri hídhoz. Stefan tövig nyomta a gázpedált, körülöttük a fák szinte egybeolvadtak. Elena kétségbeejtően ficánkolt az anyósülésen, miközben Stefan egy széles mosoly kíséretében vette egymás után a kanyarokat.
- Stefan kérlek, állj meg!
- Elena csak nem félsz?
- Stefan! Állj meg!
-Nem tehetem! Mivel te vagy Klaus gyöngyszeme, így veled kell sakkban tartanom – Stefan, amint kimondta e szavakat, máris tárcsázni kezdte a hibrid számát.
-Stefan?! Nem vártam a hívásod!
-Megteszed, amit mondok, vagy elbúcsúzhatsz végleg a hasonmástól!
Elenában most tudatosult, mire is készül egykori szerelme. Most tudta fel fogni, hogy Stefan ma az életével játszik, csak azért, hogy Klaust hergelje. Már nem számított neki. Már nem érdekelte. Végleg lemondott róla! Róla, aki az életét is odaadta volna, hogy visszakaphassa azt a férfit, akit tiszta szívből szeretett!
Egy könnycsepp folyt végig a kipirult arcán. Akinek régen odaadta teljes szívét, most azon igyekszik, hogy elvegye az életét.
-Mire készülsz Stefan? – a hibrid hangjában a feszült kíváncsiság csengett.
Stefan, hallva a készüléken keresztül a hibrid félelmét, mely szerint elveszti a magafajtát képző vérforrást, belemélyesztette fogait a csuklójába, és az onnan kiserkenő vért Elena szájához szorította. Elena gyenge kis próbálkozása az erős szorítás ellen semmit sem ért.
Elena a torkán lecsordogáló folyadéktól öklendezni kezdett, a vér ízétől émelyegett.
-Nos, Klaus hamarosan megismerheted a halhatatlan Elena Gilbertet! – végszóra megszakította a vonalat.
-Stefan, mit akarsz tenni?! – Elena hangja a félelemtől megcsuklott.
-Gondoltam, ott szeretnél, új életedbe csöppeni, ahol a nevelő szüleid meghaltak. Drámai újjá születést terveztem neked!
Elena fel sem tudta fogni a történéseket. Éles fékcsikorgás. Egy hatalmas koccanás, egy fájdalmas ütközés, és elsötétedett körülötte a világ.
Damon eszeveszett tempóban szelte át az utcákat, de hiába. A távolból egy fülsiketítő sikoltás hallatszott, melyet egy monumentális hangzavar követett. A levegő megtelt a friss vér illatával, a benzingőz szagával. Szemei megteltek könnyel, a tudat, hogy elkésett, mindennél fájdalmasabb volt.
Az összetört autó látványa sokkolóan hatott a vámpírra. A törött felfüggesztés, az apró üvegszilánkokra zúzott szélvédő, borzalmas látványt nyújtott. A kocsiból szivárgó benzin, szúrós jellegzetes illata vészjósló volt.
Damon minden lélekjelenlétét összeszedve közelítette meg a roncsot, és kereste a szívének legfontosabb embert, Elenát.
Elena a kocsitól nem messze feküdt eszméletlenül. Halántékán jókora sérüléssel és teste minden szegletét karcolások, sebek ékesítették.
Damon elszörnyedve figyelte a melegszívű, mindenkivel törődő lányt, ahogy összetörve hevert a hideg betonon. . Meggyőződve, hogy életben van, felállva háta mögött csörömpölésre lett figyelmes.
Stefan! A ripper szédelegve mászott ki az autónak nem nevezhető roncsból. Damon szemében felgyúlt a harag szikrája, majd azon nyomban öccse nyakának ugrott.
--Fivérem, csak nem, meg akarsz ölni? Pedig csak segítettem neked! Végre együtt lehetsz örökön örökké Elenával!
Damon fejében rögtön szöget ütött az utolsó mondat –„örökön örökké”.
-Mondd, hogy nem avval akartad felhúzni azt a rohadt korcsot, hogy vámpírrá változtatod Elenát?! Mondd, hogy nem! – szorította egyre jobban testvére nyakát, mint a satu.
-Miért, mit teszel, ha azt mondom, hogy igen? – fejtette le bátyja, szorító karjait, majd látva testvére tétovázását, eltűnt a köd fedte erődben.
Damon nem ért rá bambievő kisöccsével foglalkozni, gyorsan Elenához sietett, majd magához karolva sietett a jó öreg Salvatore kúriához.
A jóképű vámpír óvatosan fektette a hasonmást a pihe puha párnák közé. Fejét és testét borító horzsolások begyógyultak a szervezetében lévő vámpírvér miatt. Szerencsének köszönhetően Elena szíve dobogott, egyenetlen ritmusban bár, de dobogott.
A lány piszkos arcát, összekócolt barna hajzuhataga keretezte. Damonnek még így is gyönyörű volt Elena. Várakozóan ült a lány mellé, és várta, hogy Elena felébredjen.
Már órák teltek el, mire Damon ablakon kitekintő merengését, Elena nyögdécselése, felébredése zavart meg.
-Csak óvatosan! – segített a férfi a lánynak a felülésben.
-Ugye nem változtam át?
Damon egy meleg mosolyt küldött a lánynak biztatóul, de szavakkal is kimondta, hogy elhessegesse Elena kételyeit.
-Nincs miért aggódnod, elbűvölő ember maradtál, akinek azaz adottság adatott meg, hogy a vámpírok agyára menjen, legfőbbképp az enyémre!
Elena most nem tudta értékelni a másik szokásos piszkálódását, inkább megpróbált kikelni az ágyból, de amint felegyenesedett, lábai összerogytak, megállíthatatlanul közeledett a faburkolatú padlóhoz, ha egy erős kar el nem kapja.
-Én megmondtam, már annak idején is, hogy az egyensúlyérzéked zérón van – ültette vissza finoman Elenát az ágy szélére.
Elena Damon vállának dőlve élvezte a másik figyelmét. A vámpír átkarolva a lányt dörzsölgette a másik karját. Olyan gyengédséggel ölelte magához, mint soha senkit életében, vagy vámpírrá válása óta. Ebben az ölelésben benne volt minden. Az öröké tartó szerelem, a vágyakozás, a ki nem mutatott sóvárgás a másik érintéséért, szerelméért.
Elena érezte ezt. Érezte a férfi tépelődését a tiltott gyümölcs - ami per pillanat ő maga - elnyerésért folytatott harcot, az önzetlen odaadást, a biztonságot, a végeláthatatlan vágyat, a mérhetetlen szerelmet. Elena karjaival átkulcsolta a férfi derekát, ő is a vámpír tudtára akarta adni, hogy mit is jelent neki, mennyire fontos szerepe van az életében, és nem csak, mint barát!
-Megvallom őszintén, az arroganciám és büszkeségem félretéve, teljesen komolyan- emelte tekintetét a lányra - hogy ma mindent feláldoztam volna érted, még saját életemet is, ha elveszítettelek volna! Szörnyen fájt a tudat, hogy elkéstem, hogy nem láthatom a kipirosodott arcodat, a megbotránkozást, a különös csillogást a szemedben, ha a közeledben vagyok! Nem veszíthetlek el, pedig nem is vagy az enyém!
Elena elérzékenyülve nézett az azúrkék szempárba, mely most jobban, mint általában, perzselte arcát. Késztetést érzett, hogy kiöntse a szívét a férfinak, ennyivel tarozott neki!
-Damon! Nem is tudom, hogy mit mondjak. Olyan hosszú hónapokig próbáltam megmenteni Stefant, annyit várakoztam, hittem, reménykedtem, hogy csak most jöttem rá, igazán, hogy nem is őt, hanem a saját szívemet akartam megóvni mindentől! Észre se vettem eddig a pillanatig, hogy a darabokra tört szívem már másért dobog, de addig nem mondhatom ki azt a 3 szótagú szót, amit hallani akarsz, ameddig Stefannal nem zártam le végkép mindent! Ő elengedett, de én még nem tudtam teljesen elengedni! DE tudd, hogy ez nem jelenti azt, hogy irántad nem érzek semmit, igenis fontos vagy nekem! – Damon őszinte mosollyal és megértéssel nyomott lágy csókot a lány homlokára, és ölelte át újra. Igaza volt Elenának, és egyet kellett értenie, csak akkor lehet a lánnyal boldogan együtt, ha tisztázott magában mindent, és evvel a tudattal boldogabban tudott várni a lányra ameddig csak kell.
- Fáradtnak érzem magam!
-Nem csodálom, nem minden nap játszik az ember, életre- halára menő játékot! Csodálom, hogy abból a dodzsemből maradt valami is!
-Klaus nem fogja ezt ennyiben hagyni, ugye azt tudod?
-Azt hiszem ezek után minden rosszabb lesz! Stefan átlépett egy határt, avval, hogy a Te életedet kockáztatta! Klaus durvább eszközökhöz fog nyúlni, és most már, az elsődleges feladata az lesz, hogy eltávolítsa Stefant a forgalomból!
Damon Elena egyik kezével összekulcsolta kezeiket, majd néma csendben meredtek ki a semmibe, miközben mindketten nyugtalan gondolataiba burkolózva próbáltak megoldást találni Stefan megmentésére, és Klaus megölésére.
Folytatása köv…
A piros kicsi kocsi 180 -nal repesztett a régi úton, közel a Wickeri hídhoz. Stefan tövig nyomta a gázpedált, körülöttük a fák szinte egybeolvadtak. Elena kétségbeejtően ficánkolt az anyósülésen, miközben Stefan egy széles mosoly kíséretében vette egymás után a kanyarokat.
- Stefan kérlek, állj meg!
- Elena csak nem félsz?
- Stefan! Állj meg!
-Nem tehetem! Mivel te vagy Klaus gyöngyszeme, így veled kell sakkban tartanom – Stefan, amint kimondta e szavakat, máris tárcsázni kezdte a hibrid számát.
-Stefan?! Nem vártam a hívásod!
-Megteszed, amit mondok, vagy elbúcsúzhatsz végleg a hasonmástól!
Elenában most tudatosult, mire is készül egykori szerelme. Most tudta fel fogni, hogy Stefan ma az életével játszik, csak azért, hogy Klaust hergelje. Már nem számított neki. Már nem érdekelte. Végleg lemondott róla! Róla, aki az életét is odaadta volna, hogy visszakaphassa azt a férfit, akit tiszta szívből szeretett!
Egy könnycsepp folyt végig a kipirult arcán. Akinek régen odaadta teljes szívét, most azon igyekszik, hogy elvegye az életét.
-Mire készülsz Stefan? – a hibrid hangjában a feszült kíváncsiság csengett.
Stefan, hallva a készüléken keresztül a hibrid félelmét, mely szerint elveszti a magafajtát képző vérforrást, belemélyesztette fogait a csuklójába, és az onnan kiserkenő vért Elena szájához szorította. Elena gyenge kis próbálkozása az erős szorítás ellen semmit sem ért.
Elena a torkán lecsordogáló folyadéktól öklendezni kezdett, a vér ízétől émelyegett.
-Nos, Klaus hamarosan megismerheted a halhatatlan Elena Gilbertet! – végszóra megszakította a vonalat.
-Stefan, mit akarsz tenni?! – Elena hangja a félelemtől megcsuklott.
-Gondoltam, ott szeretnél, új életedbe csöppeni, ahol a nevelő szüleid meghaltak. Drámai újjá születést terveztem neked!
Elena fel sem tudta fogni a történéseket. Éles fékcsikorgás. Egy hatalmas koccanás, egy fájdalmas ütközés, és elsötétedett körülötte a világ.
Damon eszeveszett tempóban szelte át az utcákat, de hiába. A távolból egy fülsiketítő sikoltás hallatszott, melyet egy monumentális hangzavar követett. A levegő megtelt a friss vér illatával, a benzingőz szagával. Szemei megteltek könnyel, a tudat, hogy elkésett, mindennél fájdalmasabb volt.
Az összetört autó látványa sokkolóan hatott a vámpírra. A törött felfüggesztés, az apró üvegszilánkokra zúzott szélvédő, borzalmas látványt nyújtott. A kocsiból szivárgó benzin, szúrós jellegzetes illata vészjósló volt.
Damon minden lélekjelenlétét összeszedve közelítette meg a roncsot, és kereste a szívének legfontosabb embert, Elenát.
Elena a kocsitól nem messze feküdt eszméletlenül. Halántékán jókora sérüléssel és teste minden szegletét karcolások, sebek ékesítették.
Damon elszörnyedve figyelte a melegszívű, mindenkivel törődő lányt, ahogy összetörve hevert a hideg betonon. . Meggyőződve, hogy életben van, felállva háta mögött csörömpölésre lett figyelmes.
Stefan! A ripper szédelegve mászott ki az autónak nem nevezhető roncsból. Damon szemében felgyúlt a harag szikrája, majd azon nyomban öccse nyakának ugrott.
--Fivérem, csak nem, meg akarsz ölni? Pedig csak segítettem neked! Végre együtt lehetsz örökön örökké Elenával!
Damon fejében rögtön szöget ütött az utolsó mondat –„örökön örökké”.
-Mondd, hogy nem avval akartad felhúzni azt a rohadt korcsot, hogy vámpírrá változtatod Elenát?! Mondd, hogy nem! – szorította egyre jobban testvére nyakát, mint a satu.
-Miért, mit teszel, ha azt mondom, hogy igen? – fejtette le bátyja, szorító karjait, majd látva testvére tétovázását, eltűnt a köd fedte erődben.
Damon nem ért rá bambievő kisöccsével foglalkozni, gyorsan Elenához sietett, majd magához karolva sietett a jó öreg Salvatore kúriához.
A jóképű vámpír óvatosan fektette a hasonmást a pihe puha párnák közé. Fejét és testét borító horzsolások begyógyultak a szervezetében lévő vámpírvér miatt. Szerencsének köszönhetően Elena szíve dobogott, egyenetlen ritmusban bár, de dobogott.
A lány piszkos arcát, összekócolt barna hajzuhataga keretezte. Damonnek még így is gyönyörű volt Elena. Várakozóan ült a lány mellé, és várta, hogy Elena felébredjen.
Már órák teltek el, mire Damon ablakon kitekintő merengését, Elena nyögdécselése, felébredése zavart meg.
-Csak óvatosan! – segített a férfi a lánynak a felülésben.
-Ugye nem változtam át?
Damon egy meleg mosolyt küldött a lánynak biztatóul, de szavakkal is kimondta, hogy elhessegesse Elena kételyeit.
-Nincs miért aggódnod, elbűvölő ember maradtál, akinek azaz adottság adatott meg, hogy a vámpírok agyára menjen, legfőbbképp az enyémre!
Elena most nem tudta értékelni a másik szokásos piszkálódását, inkább megpróbált kikelni az ágyból, de amint felegyenesedett, lábai összerogytak, megállíthatatlanul közeledett a faburkolatú padlóhoz, ha egy erős kar el nem kapja.
-Én megmondtam, már annak idején is, hogy az egyensúlyérzéked zérón van – ültette vissza finoman Elenát az ágy szélére.
Elena Damon vállának dőlve élvezte a másik figyelmét. A vámpír átkarolva a lányt dörzsölgette a másik karját. Olyan gyengédséggel ölelte magához, mint soha senkit életében, vagy vámpírrá válása óta. Ebben az ölelésben benne volt minden. Az öröké tartó szerelem, a vágyakozás, a ki nem mutatott sóvárgás a másik érintéséért, szerelméért.
Elena érezte ezt. Érezte a férfi tépelődését a tiltott gyümölcs - ami per pillanat ő maga - elnyerésért folytatott harcot, az önzetlen odaadást, a biztonságot, a végeláthatatlan vágyat, a mérhetetlen szerelmet. Elena karjaival átkulcsolta a férfi derekát, ő is a vámpír tudtára akarta adni, hogy mit is jelent neki, mennyire fontos szerepe van az életében, és nem csak, mint barát!
-Megvallom őszintén, az arroganciám és büszkeségem félretéve, teljesen komolyan- emelte tekintetét a lányra - hogy ma mindent feláldoztam volna érted, még saját életemet is, ha elveszítettelek volna! Szörnyen fájt a tudat, hogy elkéstem, hogy nem láthatom a kipirosodott arcodat, a megbotránkozást, a különös csillogást a szemedben, ha a közeledben vagyok! Nem veszíthetlek el, pedig nem is vagy az enyém!
Elena elérzékenyülve nézett az azúrkék szempárba, mely most jobban, mint általában, perzselte arcát. Késztetést érzett, hogy kiöntse a szívét a férfinak, ennyivel tarozott neki!
-Damon! Nem is tudom, hogy mit mondjak. Olyan hosszú hónapokig próbáltam megmenteni Stefant, annyit várakoztam, hittem, reménykedtem, hogy csak most jöttem rá, igazán, hogy nem is őt, hanem a saját szívemet akartam megóvni mindentől! Észre se vettem eddig a pillanatig, hogy a darabokra tört szívem már másért dobog, de addig nem mondhatom ki azt a 3 szótagú szót, amit hallani akarsz, ameddig Stefannal nem zártam le végkép mindent! Ő elengedett, de én még nem tudtam teljesen elengedni! DE tudd, hogy ez nem jelenti azt, hogy irántad nem érzek semmit, igenis fontos vagy nekem! – Damon őszinte mosollyal és megértéssel nyomott lágy csókot a lány homlokára, és ölelte át újra. Igaza volt Elenának, és egyet kellett értenie, csak akkor lehet a lánnyal boldogan együtt, ha tisztázott magában mindent, és evvel a tudattal boldogabban tudott várni a lányra ameddig csak kell.
- Fáradtnak érzem magam!
-Nem csodálom, nem minden nap játszik az ember, életre- halára menő játékot! Csodálom, hogy abból a dodzsemből maradt valami is!
-Klaus nem fogja ezt ennyiben hagyni, ugye azt tudod?
-Azt hiszem ezek után minden rosszabb lesz! Stefan átlépett egy határt, avval, hogy a Te életedet kockáztatta! Klaus durvább eszközökhöz fog nyúlni, és most már, az elsődleges feladata az lesz, hogy eltávolítsa Stefant a forgalomból!
Damon Elena egyik kezével összekulcsolta kezeiket, majd néma csendben meredtek ki a semmibe, miközben mindketten nyugtalan gondolataiba burkolózva próbáltak megoldást találni Stefan megmentésére, és Klaus megölésére.
Folytatása köv…
A probléma velem van
Sziasztok
Először is szörnyen sajnálom, hogy nem tegnap hoztam az új részt de ma egészen biztosan h fel teszem amint Zsani át nézte és ki teszem. Valahogy az utóbbi időben nem köt le a TVD! :( Zsani szerint is az lehet a bajom h nincs annyi Delena mostanság és innen ered a gondom. Remélem ,hogy ez a kis szünet ami lesz a TVD-ben az alatt sikerül össze szednem magam , mert a mostani részt ami nem sokára ki kerül nem éreztem valami fényesnek, egyszerűen képtelen vagyok magam elé képzelni azt amit leírok.:( Úgy hogy kérlek nézétek el nekem ha nagyon pocsékra sikeredett volna. A 18 fejezet hétvégén kerül ki remélhetőleg bár nem mondom biztosra mert családi banzáj lesz nálunk. Addig is türelmeteket kérem :D
8 kor ki teszem a 17.részt és még egyszer sajnálom h itt hitegettelek titeket :(
Először is szörnyen sajnálom, hogy nem tegnap hoztam az új részt de ma egészen biztosan h fel teszem amint Zsani át nézte és ki teszem. Valahogy az utóbbi időben nem köt le a TVD! :( Zsani szerint is az lehet a bajom h nincs annyi Delena mostanság és innen ered a gondom. Remélem ,hogy ez a kis szünet ami lesz a TVD-ben az alatt sikerül össze szednem magam , mert a mostani részt ami nem sokára ki kerül nem éreztem valami fényesnek, egyszerűen képtelen vagyok magam elé képzelni azt amit leírok.:( Úgy hogy kérlek nézétek el nekem ha nagyon pocsékra sikeredett volna. A 18 fejezet hétvégén kerül ki remélhetőleg bár nem mondom biztosra mert családi banzáj lesz nálunk. Addig is türelmeteket kérem :D
8 kor ki teszem a 17.részt és még egyszer sajnálom h itt hitegettelek titeket :(
2012. január 21., szombat
2012. január 20., péntek
Újra színen :D
Sziasztok !
Előre is bocsánatot kérek amiért így el tűntem és nem jelentkeztem de igen mozgalmas hetet tudhatok magam mögött. Most végre újult erővel vethetem magam az írásba. :D Most lesz időm a bloggal foglalkozni. A 17.rész szombaton este felé hozom, és ezek után a szokott módon heti egyszer jelentkezem újabb fejezetekkel.
Mostanság igen csak magával ragadott egy másik sorozat is név szerint Gossip Girl. Egyszerűen megőrülök ettől a soritól is. Természetesen meg maradok fanatikus The Vampire Diaries rajongónak de ez is be lopta magát a szívembe főleg Chuck Bass karaktere. Elképesztő, hogy a CW két ilyen csodálatos sorozatot tudhat magáénak.
Így előfordulhat h néha néha írok néhány friss infót a gossip girlről is! / egyszerűen rá vagyok kattanva xdxdxd/
7végén új rész addig is mindenkinek kellemes idő töltést és sok pihenést.
xoxo Marie
Előre is bocsánatot kérek amiért így el tűntem és nem jelentkeztem de igen mozgalmas hetet tudhatok magam mögött. Most végre újult erővel vethetem magam az írásba. :D Most lesz időm a bloggal foglalkozni. A 17.rész szombaton este felé hozom, és ezek után a szokott módon heti egyszer jelentkezem újabb fejezetekkel.
Mostanság igen csak magával ragadott egy másik sorozat is név szerint Gossip Girl. Egyszerűen megőrülök ettől a soritól is. Természetesen meg maradok fanatikus The Vampire Diaries rajongónak de ez is be lopta magát a szívembe főleg Chuck Bass karaktere. Elképesztő, hogy a CW két ilyen csodálatos sorozatot tudhat magáénak.
Így előfordulhat h néha néha írok néhány friss infót a gossip girlről is! / egyszerűen rá vagyok kattanva xdxdxd/
7végén új rész addig is mindenkinek kellemes idő töltést és sok pihenést.
xoxo Marie
2012. január 13., péntek
A sorozat 11.részéről
Hát személy szerint és a többiek akikkel fent maradtunk megállapítottuk, hogy ez sem volt nagy szám. Bár Klaus szemezget/ fel kelti figyelmét/ egy bizonyos lánnyal/ nővel most nem írnám ki kiről van szó mert sokan csak most nézitek majd meg .
Összességében nem ájultam el a 11.résztől de remélem a továbbiakban fel pörögnek az események és meg kapjuk a várva várt Delenát / megjegyzés: a mai pár perc nem kielégítő/
Összességében nem ájultam el a 11.résztől de remélem a továbbiakban fel pörögnek az események és meg kapjuk a várva várt Delenát / megjegyzés: a mai pár perc nem kielégítő/
2012. január 11., szerda
16.fejezet
Sziasztok! Sorry, a késésért! De most bepótolom az elmaradásomat. A kövi rész nem tudom mikor hozom max vasárnap fele mert a héten még van egy- két dolgozatom. Íme a 16. fejezet /a promot használtam /
Születésnapi cécó
Fűrészpor, mész, félig vakolt falak, piszoktól átláthatatlan ablaküvegek. Most ez jellemezte Mystic Falls határában fekvő 2 szintes „palotát”. Az egykor csendes, régifajta építésű épület, a munkások kalapácsolásától, a fúrógép zajától zengett.
Klaus kis otthona, munkálatait saját maga felügyelte, és ha az egyik munkás nem úgy csinált valamit, ahogy azt ő elképzelte, nem is kellett más vacsora után néznie, máris megvolt a mai kiszemeltje.
Éppen a munkálatok főnökével beszélt, amikor is megérezte a közelében, közeli bajtársát, mára hűtlen, egyben ellenségé vált, barátját, Stefant.
-Lépj csak közelebb, Stefan! Ne állj meg a küszöbön!
Stefan kikerülve a munkásokat lépet közelebb a hibridhez, aki egy tervrajz fölött támaszkodott.
- Látom, kezdesz berendezkedni e parányi kis városba, nem neked való hely ez, és nem is a szolgáidé!
-Stefan, Stefan! Nem tudom, hogy hódoljak a bátorságodnak, vagy kinevesselek az ostobaságodért, amiért ide merted dugni a képedet! De, megvallom számítottam a látogatásodra, elvégre is, milyen tanítvány lettél volna, aki nem tanul Mesterétől?!
Stefan szeméből sugárzott a megvetés, a gyűlölet, amiért elvett tőle mindent, amiért olyan sokáig küzdött. Az emberségét. Az érzéseit.
-Nos, nem egy baráti csevejre jöttem, vagy, hogy megnézem az itteni lakhelyed! Csak közölni akartam, jobb lesz, ha eltakarítod, a városból az alattvalóid, mielőtt én magam gyűjtöm be, és kaszabolom le mindegyik fejét! – állt meg határozottan a hibrid előtt.
-Először meglopsz, végül meg idejössz, és kioktatsz, mit kéne tennem?! Ne felejtsd el, kivel állsz szemben, az én kezem akármeddig elér! Vannak itt a városban olyan személyek, akik fontosak voltak neked egykor. Az életük a te felelőtlen tetteidtől függ.
-Nem hat meg az előbbi kis monológod, és tudod miért?! Mert te magad gondoskodtál róla, amikor kikapcsoltattad az érzéseimet, amitől Te úgy gondoltad, hogy legyengítik valódi énem.
- Majd meglátjuk, hogy ugyanezen az állásponton lesz a véleményed, akkor is, amikor az egykor igen fontos emberek létszáma egyszer csak fogyatkozni kezd!
Stefan kifejezéstelen arccal fürkészte az előtte álló Őst, ahogy karba font karral állta a másik pillantását.
-És ha most megbocsátasz sok még a teendőm mára! – Klaus kikerülve az egykor híres rippert hagyta el készülődő otthona színhelyét.
Jeremy megigézése után Elena összetörve sietett ki a tornácra, ahol szabad utat engedett könnyeinek.
-Nem hiszem el, hogy megint ezt tettem!
-Nem tehettél mást, csak így óvhatod meg az életét!
Elena elmerülve a férfi tökéletes arcának fürkészésében, tekintete hol az azúrkék szempáron, hol az íves ajkon állapodott meg.
-Damon, köszönök mindent, nem tudom, mi lenne velem, ha te nem lennél mellettem!
Damon egy óriásit nyelt, hogy visszafojtsa a vágyat, hogy most azonnal meg ne csókolja a lányt.
-Valamit tudnod kell! Stefan nem árult el minket, megmentette az életem. Klaus megölt volna, ha ő nincs.
Elena döbbenten állt a dolog előtt, nem értette, hogy menthette meg Damont, ha nincs semmi érzelme.
-Mit jelentsen ez?
-Azt jelenti, hogy egy idióta vagyok, hogy mindig bűnösnek kell éreznem magam!
- Miért?
- Azért mert azt akarom, ami nem lehet az enyém!
Elenát villámként érte a felismerés, amire a vámpír célozgatott. Ő is ugyanúgy, vagy jobban akarta azt, amit a férfi, de mégsem tehette meg.
-Damon..
-Tudom, hidd el, az öcsém barátnője vagy stb. – Damon egy szomorkás félmosolyt villantva, sétált le a tornácról. A lépcső közepén leállva fordult vissza Elenához.
-Nem, Nem! Ha már bűntudatom van, legyen is miért, legyen ezért! – sietet oda Elenához, és nyomta vágytól duzzadó ajkait a másikéhoz.
Elena készségesen csókolt vissza. Belül ujjongott, hogy megtörtént, amire már hónapok óta várt. Volt, hogy már megcsókolták egymást, de ez volt az első igazi csókjuk.
A hosszúra nyúló csókból Damon bontakozott ki, és meglepődve nézett a gesztenyebarna szemekbe. Elena nem ellenkezett a csókja ellen, sőt ő maga csókolt vissza. El se hitte, hogy akinek az arcát a kezei közt tartja az tényleg Elena, és nem csupán megint tréfa. Most tényleg Elenát csókolta meg, azt, akit szívből szeretett, és nem Kathrine-t. A lány tétovázását érzékelve, jobbnak látta mára ennyiben hagyni a dolgot.
-Jó éjszakát!- majd hátrahagyta a döbbenettől lesújtott lányt.
Elena összezavarodva állt a tornácon, és nézte, ahogy a vámpír eltűnik az éjszakában, egyedül hagyva őt az érzéseivel.
Elena fájdalomtól tükröződő arccal díszítgette immáron 18 éves barátnője iskolai szekrényét. Az elmúlt éjjel történtek, ami közte és Damon közt történt teljesen összezavarta, de nem csak ezen, rágódott.
Ha eszébe jutott a tegnapi tette, a szíve sajogni kezdett. A családjából nem sokan maradtak, szinte senki, és most Jeremyt is el kell löknie magától, hogy öccse normális életet éljen messze e pokoli helytől. Nem létezett a földkerekségen még egy ilyen kriminális város, mint amiben ők éltek.
Sóhajtozva tépegette a ragasztószalagot, amivel csillámos rózsaszín masnikat tűzött Caroline szekrényének ajtajára.
- Bocsi a késésért, de volt némi elintéznivalóm!
-Semmi baj, fő, hogy itt vagy! Elhoztad?
Bonnie egy nagy színes betűkkel írott táblát húzott elő táskájából, és nyújtotta oda Elenának.
-Tökéletes! – mosolygott erőtlenül kedvenc barátnőjére.
-Valami baj van?
-Tudod, nem volt eddig erőm elmondani, hogy tettem valamit, amire nem tudom, hogy fogsz reagálni, de, muszáj volt!
Bonnie jókedve másodperc alatt illant el, helyét a félelem vette át.
-Szóval, tegnap megkértem Damont, hogy igézze meg Jeremyt, hogy menjen el a városból. Rettenetes, amit tettem én is beismerem, de értsd meg, muszáj volt! Klaus majdnem megölte, nem hagyhatom, hogy az egyetlen családtagom, aki maradt még, meghaljon!
-Megértem, nem ítélkezem. A helyedben én is ezt tettem volna. És mikor megy el?
-Ma este, elutazik Denverbe. Azt akartam, hogy legyen időt elbúcsúzni, ha szeretnél, bár tudom, mennyire fáj még a szakítás.
Bonnie elnézve barátnőjéről az imént emlegetett személyt vélte fel fedezni a tömegben. Fájt, hogy Jeremy „megcsalta”, de még mindig szerette a fiút. Elszomorodott a tudattól, hogy ez lesz az utolsó nap, amikor beszélhet vele.
-Mattel beszéltem - terelte másfelé a témát Bonnie – Ő majd elcibálja Cart az erdőbe valami ürüggyel, és onnan megyünk mindannyian a kriptába.
-Csodálatos! Nagyon meg lesz lepődve, ami majd ott várni fog rá.
-Az biztos, hogy meg lesz hatódva, amilyen érzékeny. A dekoráció a kocsiban, már csak fel kell aggatni, hogy még se tűnjön annyira lehangolónak a kripta.
-Nekem már csak a tortáért kell elugranom - mosolygott Elena miközben a léggömböket erősítette fel. – Készen is volnánk! Most már csak meg kell várnunk Carolinet, aztán órára menni.
-Nem megyek sehova! – húzta fejére a takarót a szőke vámpír lány.
-Car ne csináld már! Ezt a napot vártad már kiskorod óta! – próbálta Matt lefejteni a lányról a paplant.
- Igen Matt, vártam! De ez a nap most már szörnyű! Örökre 17 éves leszek! Sosem lépek a bűvös 18. -ba!
Matt lefejve a paplant Carolineról ölelte át szorosan úgy, mint amikor még együtt voltak.
-Caroline a többiek számítanak rád! Ne hagyd őket cserben, muszáj segítened!
-Rendben! – kipattanva az ágyból követe a pincérsrácot kifelé a ház előtt álló kocsijához.
Beülve a járműbe döcögtek az országút mentén húzódó erdő felé.
-Csajok, nem hiszem el, hogy képesek voltatok az éjszaka közepén elrángatni otthonról, csak azért, mert Bonnie álmában látta ezt a helyet! – Caroline duzzogva követte az előtte sorban vonuló barátait.
-Nem kéne itt lennünk, ha nem mondtad volna, hogy mondjuk le a szenzációs bulidat, amit terveztünk! – jegyezte meg Bonnie a sor elején, aki lámpással a kezében mutatta az utat.
-Köszi Bonnie, hogy a szememre hányod, de még is mit ünnepeljek ma? A nem létező öregedésemet?
-Megjöttünk! – Bonnie, Elenával és Mattel a nyomában tárta ki az ajtót.
Caroline teljesen megilletődött az elé táruló látványtól. Lampionokkal volt körbeakasztva a kripta, középén egy asztal húzódott néhány paddal. Az asztalon egy torta díszelgett, 18 gyertyával a tetején.
- Boldog Születésnapot Caroline! – kiáltotta trió.
-El se hiszem, hogy ezt összehoztátok! Köszönöm!- borult két barátnőjének nyakába, Mattnek meg egy szívből jövő mosolyt küldött.
Két óra múlva Elena és Matt elköszönve a lányoktól lépdeltek kifelé a fiú kocsijához, amikor is a semmiből Stefan jelent meg.
-Stefan!
- Hello Elena! – egy mozdulattal felkapta Mattet és a mellettük elhelyezkedő kőhalomnak hajította. A fiú elveszítve eszméletét csúszót le a földre.
Elena elborzadva nézte, ahogy a srác kiterülve fekszik a nyirkos földön, de mielőtt bármit is tehetett volna, Stefan előtte termet, befogva a száját, vámpírgyorsasággal kapta fel…
Folyt. köv.
Születésnapi cécó
Fűrészpor, mész, félig vakolt falak, piszoktól átláthatatlan ablaküvegek. Most ez jellemezte Mystic Falls határában fekvő 2 szintes „palotát”. Az egykor csendes, régifajta építésű épület, a munkások kalapácsolásától, a fúrógép zajától zengett.
Klaus kis otthona, munkálatait saját maga felügyelte, és ha az egyik munkás nem úgy csinált valamit, ahogy azt ő elképzelte, nem is kellett más vacsora után néznie, máris megvolt a mai kiszemeltje.
Éppen a munkálatok főnökével beszélt, amikor is megérezte a közelében, közeli bajtársát, mára hűtlen, egyben ellenségé vált, barátját, Stefant.
-Lépj csak közelebb, Stefan! Ne állj meg a küszöbön!
Stefan kikerülve a munkásokat lépet közelebb a hibridhez, aki egy tervrajz fölött támaszkodott.
- Látom, kezdesz berendezkedni e parányi kis városba, nem neked való hely ez, és nem is a szolgáidé!
-Stefan, Stefan! Nem tudom, hogy hódoljak a bátorságodnak, vagy kinevesselek az ostobaságodért, amiért ide merted dugni a képedet! De, megvallom számítottam a látogatásodra, elvégre is, milyen tanítvány lettél volna, aki nem tanul Mesterétől?!
Stefan szeméből sugárzott a megvetés, a gyűlölet, amiért elvett tőle mindent, amiért olyan sokáig küzdött. Az emberségét. Az érzéseit.
-Nos, nem egy baráti csevejre jöttem, vagy, hogy megnézem az itteni lakhelyed! Csak közölni akartam, jobb lesz, ha eltakarítod, a városból az alattvalóid, mielőtt én magam gyűjtöm be, és kaszabolom le mindegyik fejét! – állt meg határozottan a hibrid előtt.
-Először meglopsz, végül meg idejössz, és kioktatsz, mit kéne tennem?! Ne felejtsd el, kivel állsz szemben, az én kezem akármeddig elér! Vannak itt a városban olyan személyek, akik fontosak voltak neked egykor. Az életük a te felelőtlen tetteidtől függ.
-Nem hat meg az előbbi kis monológod, és tudod miért?! Mert te magad gondoskodtál róla, amikor kikapcsoltattad az érzéseimet, amitől Te úgy gondoltad, hogy legyengítik valódi énem.
- Majd meglátjuk, hogy ugyanezen az állásponton lesz a véleményed, akkor is, amikor az egykor igen fontos emberek létszáma egyszer csak fogyatkozni kezd!
Stefan kifejezéstelen arccal fürkészte az előtte álló Őst, ahogy karba font karral állta a másik pillantását.
-És ha most megbocsátasz sok még a teendőm mára! – Klaus kikerülve az egykor híres rippert hagyta el készülődő otthona színhelyét.
Jeremy megigézése után Elena összetörve sietett ki a tornácra, ahol szabad utat engedett könnyeinek.
-Nem hiszem el, hogy megint ezt tettem!
-Nem tehettél mást, csak így óvhatod meg az életét!
Elena elmerülve a férfi tökéletes arcának fürkészésében, tekintete hol az azúrkék szempáron, hol az íves ajkon állapodott meg.
-Damon, köszönök mindent, nem tudom, mi lenne velem, ha te nem lennél mellettem!
Damon egy óriásit nyelt, hogy visszafojtsa a vágyat, hogy most azonnal meg ne csókolja a lányt.
-Valamit tudnod kell! Stefan nem árult el minket, megmentette az életem. Klaus megölt volna, ha ő nincs.
Elena döbbenten állt a dolog előtt, nem értette, hogy menthette meg Damont, ha nincs semmi érzelme.
-Mit jelentsen ez?
-Azt jelenti, hogy egy idióta vagyok, hogy mindig bűnösnek kell éreznem magam!
- Miért?
- Azért mert azt akarom, ami nem lehet az enyém!
Elenát villámként érte a felismerés, amire a vámpír célozgatott. Ő is ugyanúgy, vagy jobban akarta azt, amit a férfi, de mégsem tehette meg.
-Damon..
-Tudom, hidd el, az öcsém barátnője vagy stb. – Damon egy szomorkás félmosolyt villantva, sétált le a tornácról. A lépcső közepén leállva fordult vissza Elenához.
-Nem, Nem! Ha már bűntudatom van, legyen is miért, legyen ezért! – sietet oda Elenához, és nyomta vágytól duzzadó ajkait a másikéhoz.
Elena készségesen csókolt vissza. Belül ujjongott, hogy megtörtént, amire már hónapok óta várt. Volt, hogy már megcsókolták egymást, de ez volt az első igazi csókjuk.
A hosszúra nyúló csókból Damon bontakozott ki, és meglepődve nézett a gesztenyebarna szemekbe. Elena nem ellenkezett a csókja ellen, sőt ő maga csókolt vissza. El se hitte, hogy akinek az arcát a kezei közt tartja az tényleg Elena, és nem csupán megint tréfa. Most tényleg Elenát csókolta meg, azt, akit szívből szeretett, és nem Kathrine-t. A lány tétovázását érzékelve, jobbnak látta mára ennyiben hagyni a dolgot.
-Jó éjszakát!- majd hátrahagyta a döbbenettől lesújtott lányt.
Elena összezavarodva állt a tornácon, és nézte, ahogy a vámpír eltűnik az éjszakában, egyedül hagyva őt az érzéseivel.
Elena fájdalomtól tükröződő arccal díszítgette immáron 18 éves barátnője iskolai szekrényét. Az elmúlt éjjel történtek, ami közte és Damon közt történt teljesen összezavarta, de nem csak ezen, rágódott.
Ha eszébe jutott a tegnapi tette, a szíve sajogni kezdett. A családjából nem sokan maradtak, szinte senki, és most Jeremyt is el kell löknie magától, hogy öccse normális életet éljen messze e pokoli helytől. Nem létezett a földkerekségen még egy ilyen kriminális város, mint amiben ők éltek.
Sóhajtozva tépegette a ragasztószalagot, amivel csillámos rózsaszín masnikat tűzött Caroline szekrényének ajtajára.
- Bocsi a késésért, de volt némi elintéznivalóm!
-Semmi baj, fő, hogy itt vagy! Elhoztad?
Bonnie egy nagy színes betűkkel írott táblát húzott elő táskájából, és nyújtotta oda Elenának.
-Tökéletes! – mosolygott erőtlenül kedvenc barátnőjére.
-Valami baj van?
-Tudod, nem volt eddig erőm elmondani, hogy tettem valamit, amire nem tudom, hogy fogsz reagálni, de, muszáj volt!
Bonnie jókedve másodperc alatt illant el, helyét a félelem vette át.
-Szóval, tegnap megkértem Damont, hogy igézze meg Jeremyt, hogy menjen el a városból. Rettenetes, amit tettem én is beismerem, de értsd meg, muszáj volt! Klaus majdnem megölte, nem hagyhatom, hogy az egyetlen családtagom, aki maradt még, meghaljon!
-Megértem, nem ítélkezem. A helyedben én is ezt tettem volna. És mikor megy el?
-Ma este, elutazik Denverbe. Azt akartam, hogy legyen időt elbúcsúzni, ha szeretnél, bár tudom, mennyire fáj még a szakítás.
Bonnie elnézve barátnőjéről az imént emlegetett személyt vélte fel fedezni a tömegben. Fájt, hogy Jeremy „megcsalta”, de még mindig szerette a fiút. Elszomorodott a tudattól, hogy ez lesz az utolsó nap, amikor beszélhet vele.
-Mattel beszéltem - terelte másfelé a témát Bonnie – Ő majd elcibálja Cart az erdőbe valami ürüggyel, és onnan megyünk mindannyian a kriptába.
-Csodálatos! Nagyon meg lesz lepődve, ami majd ott várni fog rá.
-Az biztos, hogy meg lesz hatódva, amilyen érzékeny. A dekoráció a kocsiban, már csak fel kell aggatni, hogy még se tűnjön annyira lehangolónak a kripta.
-Nekem már csak a tortáért kell elugranom - mosolygott Elena miközben a léggömböket erősítette fel. – Készen is volnánk! Most már csak meg kell várnunk Carolinet, aztán órára menni.
-Nem megyek sehova! – húzta fejére a takarót a szőke vámpír lány.
-Car ne csináld már! Ezt a napot vártad már kiskorod óta! – próbálta Matt lefejteni a lányról a paplant.
- Igen Matt, vártam! De ez a nap most már szörnyű! Örökre 17 éves leszek! Sosem lépek a bűvös 18. -ba!
Matt lefejve a paplant Carolineról ölelte át szorosan úgy, mint amikor még együtt voltak.
-Caroline a többiek számítanak rád! Ne hagyd őket cserben, muszáj segítened!
-Rendben! – kipattanva az ágyból követe a pincérsrácot kifelé a ház előtt álló kocsijához.
Beülve a járműbe döcögtek az országút mentén húzódó erdő felé.
-Csajok, nem hiszem el, hogy képesek voltatok az éjszaka közepén elrángatni otthonról, csak azért, mert Bonnie álmában látta ezt a helyet! – Caroline duzzogva követte az előtte sorban vonuló barátait.
-Nem kéne itt lennünk, ha nem mondtad volna, hogy mondjuk le a szenzációs bulidat, amit terveztünk! – jegyezte meg Bonnie a sor elején, aki lámpással a kezében mutatta az utat.
-Köszi Bonnie, hogy a szememre hányod, de még is mit ünnepeljek ma? A nem létező öregedésemet?
-Megjöttünk! – Bonnie, Elenával és Mattel a nyomában tárta ki az ajtót.
Caroline teljesen megilletődött az elé táruló látványtól. Lampionokkal volt körbeakasztva a kripta, középén egy asztal húzódott néhány paddal. Az asztalon egy torta díszelgett, 18 gyertyával a tetején.
- Boldog Születésnapot Caroline! – kiáltotta trió.
-El se hiszem, hogy ezt összehoztátok! Köszönöm!- borult két barátnőjének nyakába, Mattnek meg egy szívből jövő mosolyt küldött.
Két óra múlva Elena és Matt elköszönve a lányoktól lépdeltek kifelé a fiú kocsijához, amikor is a semmiből Stefan jelent meg.
-Stefan!
- Hello Elena! – egy mozdulattal felkapta Mattet és a mellettük elhelyezkedő kőhalomnak hajította. A fiú elveszítve eszméletét csúszót le a földre.
Elena elborzadva nézte, ahogy a srác kiterülve fekszik a nyirkos földön, de mielőtt bármit is tehetett volna, Stefan előtte termet, befogva a száját, vámpírgyorsasággal kapta fel…
Folyt. köv.
2012. január 9., hétfő
Happy Birthday Nina Dobrev!!!
Ma van ami drága Elena Gilbert/ Kathrine Price alakító színésznőnk születésnapja!!! Boldog születésnapot Nina!!!!
2012. január 8., vasárnap
Infó a 16.fejezetről!
Sziasztok!
Kicsit sűrűsödnek a dolgozatok a suliban így a 16 fejezet keddre várható.
A 17.rész a hét vége felé kerül fel.
Marie
Kicsit sűrűsödnek a dolgozatok a suliban így a 16 fejezet keddre várható.
A 17.rész a hét vége felé kerül fel.
Marie
2012. január 6., péntek
TVD chat party
Köszönöm azoknak akik itt voltak:DDD Remélem legközelebb is " chatelünk" Sok puszi mindenkinek!!!
2012. január 4., szerda
15.fejezet
Na skacok mivel holnap van a nagy nap és a promok alapján is tűkön ül már mindenki így most előbb meg kapjátok a folytatást! Nem tudom mikor fogok legközelebb újabb részt hozni mivel pénteken állok neki majd írni és a tanulni valómmal is el vagyok maradva így nem ígérek előre semmit, de egészen biztos h jövő héten a meg szokott időben jelentkezni fogok frissel.
Más..
Gondolkoztam, hogy mivel sokat vártunk a kedvenceink ismét képernyőn lehessenek és a promo is igen kecsegető arra gondoltam, hogy egy chat partit kéne csinálni. De erről holnap még írok néhány infót.
Meglep az ittlétem? Bizonyára! Nos, igen, nem számítottam rá, hogy ilyen hamar feltűnsz ismét! Tudod, amióta a barátod, vagy helyesbítek, a volt szerelmed, ellopta tőlem a családomat rejtő koporsókat, igen frusztrált a hangulatom! És, tőlem mit vársz? Magadnak köszönheted azt, ami történt! Csak lassan az agarakkal kedvesem! Engem hidegen hagy, ha a szemtanúk előtt kellene megölnöm pl. a volt fiúdat! Mi is a neve? ÁÁ, igen, megvan, Matt! Igen könnyen kitekerhetném a nyakát, úgy, hogy észre se venné senki! Na, szóval, azt akarom, hogy szerezd vissza azt, ami az enyém, ha nem, akkor tudod mi lesz a következménye! Lásd, hogy hiszek, a meggyőző erődben, vagy inkább erényeidben, ráveszed azt a félnótás Salvatoret, hogy segítsen neked, és ne álljon az utamba! Kezdenek irritálni az egyéni mentőakciói, bár meg kell, hogy valljam, örülök, hogy ennyire védi, hogy is mondjam, az én kis nélkülözhetetlen kellékem életét. Úgy látszik, mégsem olyan hűségesek hozzád, ahogy te az gondoltad! De felvágták valaki nyelvét! Tudod, lenyűgöz, ahogy az erős és független diáklány szerepét játszod! Kitartóan akarsz megmenteni valakit, akinek a lelke, már rég a pokolra került! Tévedsz! Már nem érdekel Stefan! Hát persze, hogy nem. Most már a bátyja érdekel téged! Nem tudsz te semmit! – szedte össze a holmiját a lány, de Klaus megragadva a karját kényszerítette a maradásra. Hová-hová? Még nem fejeztem be!
A francba! Úgy látszik a boszi is alkalmas valamire, de azért szólhatott volna előre Elena! Elena! Nem hiszem el, hogy kinyomtad a hívásom! – feltápászkodva a földről porolta le magát, és ment oda, ahova a lányt gondolta, a Grillbe.
Milyen kedves tőled, hogy ma is meglátogatsz minket! Gondolom nem baj, ha én is beszállok a traccspartiba! Mr.Salvatore! Csalódott is lettem volna, ha ön nem bukkan fel! Ne aggódjon, Mr. Salvatore nem maradt le semmiről! Éppen azt ecseteltem Elenának, hogy jobb lesz, ha megteszitek, amit akarok, mielőtt eltűnik a térképről Mystic Falls! Már nagyon kezdem unni ezt a szövegelést! Olyan, mintha egy régi felvételt hallgatnék, ahol benyomva maradt a replay. Ne siessük el a dolgokat! Itt helyben ki tudnám tépni a szíved, de nem teszem, mert hasznomra válsz, hogy vigyázol az én vérbankom életére! Úgyhogy jól figyelj a szavaimra, amit most mondok! Nem szabok határidőt, mert nem vagyok a híve az efféle dolgoknak, de ha nem kapom meg, minél hamarabb azt, ami engem illett, elbúcsúzhatsz szeretett kis hasonmásodtól! – Klaus és Damon farkasszemet néztek, majd megelégelve a dolgot, állt fel a hibrid. Tik-tak! Nem szeretek sokat várni! - avval faképnél hagyta az asztalnál ülőket. Elena, ne játssz az idegeimmel! Tudod jól, hogy mennyire nem viselem jól, ha nem úgy van valami, amit én akarok! Szóval, ha legközelebb hívlak, örülnék, ha felvennéd a telefont! Damon, tegyél le! Majd bent! – nyitotta ki a nagy, tömör faburkolatú ajtót. Parancsoljon hölgyem! – eresztette le a vámpír a lányt, majd berögzült szokásához híven öntött magának egy pohár Bourbont. Elmondanád, hogy mégis mit műveltem, amiért ezt kapom tőled?! Neked nem elég az, hogy szó nélkül otthagytál? Csak nem azt akarod mondani, azért büntetsz, mert szó nélkül távoztam a szobádból? Damon ez egyáltalán nem vicces! Az dühít, hogy nélkülem hozol döntéseket, kihagysz dolgokból! Te mondtad nekem, hogy ne csináljak semmit a hátad mögött, nagydolog az, ha én is erre kérlek?!- állt fel, és fonta össze a karjait. Nem, de tudod, hogy öntörvényű vagyok, de igyekszem belevonni a dolgaimba, rendben! – ölelte át a lányt, aki készségesen bújt a vámpír karjaiba. Hova tűntél ma? – bontakozott ki az ölelésből, és foglalt helyet ott ahol az imént.
Más..
Gondolkoztam, hogy mivel sokat vártunk a kedvenceink ismét képernyőn lehessenek és a promo is igen kecsegető arra gondoltam, hogy egy chat partit kéne csinálni. De erről holnap még írok néhány infót.
Társalgás az ellenséggel
A bárban mindenki önfeledten szórakozott, csak Elena dermedt le, ahogy helyet foglalt előtt az , aki megkeserítette az életét, és most is azon ügyködik, Klaus.
Meglep az ittlétem? Bizonyára! Nos, igen, nem számítottam rá, hogy ilyen hamar feltűnsz ismét! Tudod, amióta a barátod, vagy helyesbítek, a volt szerelmed, ellopta tőlem a családomat rejtő koporsókat, igen frusztrált a hangulatom! És, tőlem mit vársz? Magadnak köszönheted azt, ami történt! Csak lassan az agarakkal kedvesem! Engem hidegen hagy, ha a szemtanúk előtt kellene megölnöm pl. a volt fiúdat! Mi is a neve? ÁÁ, igen, megvan, Matt! Igen könnyen kitekerhetném a nyakát, úgy, hogy észre se venné senki! Na, szóval, azt akarom, hogy szerezd vissza azt, ami az enyém, ha nem, akkor tudod mi lesz a következménye! Lásd, hogy hiszek, a meggyőző erődben, vagy inkább erényeidben, ráveszed azt a félnótás Salvatoret, hogy segítsen neked, és ne álljon az utamba! Kezdenek irritálni az egyéni mentőakciói, bár meg kell, hogy valljam, örülök, hogy ennyire védi, hogy is mondjam, az én kis nélkülözhetetlen kellékem életét. Úgy látszik, mégsem olyan hűségesek hozzád, ahogy te az gondoltad! De felvágták valaki nyelvét! Tudod, lenyűgöz, ahogy az erős és független diáklány szerepét játszod! Kitartóan akarsz megmenteni valakit, akinek a lelke, már rég a pokolra került! Tévedsz! Már nem érdekel Stefan! Hát persze, hogy nem. Most már a bátyja érdekel téged! Nem tudsz te semmit! – szedte össze a holmiját a lány, de Klaus megragadva a karját kényszerítette a maradásra. Hová-hová? Még nem fejeztem be!
N
Damon a Gilbert házhoz érve sétált volna be az ajtón, amikor is egy falnak nekisétálva repült el az ajtótól.
A francba! Úgy látszik a boszi is alkalmas valamire, de azért szólhatott volna előre Elena! A mobiljáért nyúlva hívta a lányt, de két kicsengés után foglaltat jelzett.
Elena! Nem hiszem el, hogy kinyomtad a hívásom! – feltápászkodva a földről porolta le magát, és ment oda, ahova a lányt gondolta, a Grillbe. N
Damon szinte berobbanva a bár ajtaján, szemeivel kezdte keresni a lányt. Amikor meglátta, sokkolva vette észre a férfit, akinek a társaságában ücsörgött.
Milyen kedves tőled, hogy ma is meglátogatsz minket! Gondolom nem baj, ha én is beszállok a traccspartiba! Mr.Salvatore! Csalódott is lettem volna, ha ön nem bukkan fel! Elena elkerekedett szemmel hallgatta a két férfi kakaskodását.
Ne aggódjon, Mr. Salvatore nem maradt le semmiről! Éppen azt ecseteltem Elenának, hogy jobb lesz, ha megteszitek, amit akarok, mielőtt eltűnik a térképről Mystic Falls! Már nagyon kezdem unni ezt a szövegelést! Olyan, mintha egy régi felvételt hallgatnék, ahol benyomva maradt a replay. Ne siessük el a dolgokat! Itt helyben ki tudnám tépni a szíved, de nem teszem, mert hasznomra válsz, hogy vigyázol az én vérbankom életére! Úgyhogy jól figyelj a szavaimra, amit most mondok! Nem szabok határidőt, mert nem vagyok a híve az efféle dolgoknak, de ha nem kapom meg, minél hamarabb azt, ami engem illett, elbúcsúzhatsz szeretett kis hasonmásodtól! – Klaus és Damon farkasszemet néztek, majd megelégelve a dolgot, állt fel a hibrid. Tik-tak! Nem szeretek sokat várni! - avval faképnél hagyta az asztalnál ülőket.Damon hosszasan meredt a bejáratra, majd a mellette némaságba burkolózó Elenára szegezte a tekintetét.
Elena, ne játssz az idegeimmel! Tudod jól, hogy mennyire nem viselem jól, ha nem úgy van valami, amit én akarok! Szóval, ha legközelebb hívlak, örülnék, ha felvennéd a telefont! Elena haraggal a szemeiben hallgatta végig Damon kioktató monológját, majd a szomszédos széken pihenő táskájáért nyúlt, miközben vállára véve állt fel és sétált ki a Grillből, visszaintegetve a pult mögött álldogáló Mattnek.
Damon szemét forgatta a lány ismételt sértődésén, miközben azon gondolkozott, mivel érdemelte ki ezt a viselkedést a másiktól.
Elena lassan sétált végig a főtéren, mivel Bonnie autójával jöttek ide, és ő már rég elment, kénytelen volt gyalog hazamenni.
A vámpír hátulról felkapta a lányt, majd gyorsan körbetekintett hányan láthatják, meggyőződve, hogy senki sem figyeli, vámpírgyorsaságát bevetve szelte keresztül az utcákat, egészen a Salvatore panzióig.
Damon, tegyél le! Majd bent! – nyitotta ki a nagy, tömör faburkolatú ajtót. Parancsoljon hölgyem! – eresztette le a vámpír a lányt, majd berögzült szokásához híven öntött magának egy pohár Bourbont. Elena megfordulva vette célba a kijáratot, amikor is Damon azúrkék szemeivel találta szemben magát, mutatóujjával jelezve, hogy igazán nincs ínyére a lány távozási szándéka.
Dühtől égve trappolt vissza a lány, és vetette magát a kanapéra.
Elmondanád, hogy mégis mit műveltem, amiért ezt kapom tőled?! Neked nem elég az, hogy szó nélkül otthagytál?Damon, a válasz hallatán, nevetésbe kezdett!
Csak nem azt akarod mondani, azért büntetsz, mert szó nélkül távoztam a szobádból? A vámpírt igencsak megmosolyogtatta a helyzet. Látva a lány ingerült kifejezését, jobbnak látta befejezni a kacagást.
Damon ez egyáltalán nem vicces! Az dühít, hogy nélkülem hozol döntéseket, kihagysz dolgokból! Te mondtad nekem, hogy ne csináljak semmit a hátad mögött, nagydolog az, ha én is erre kérlek?!- állt fel, és fonta össze a karjait. Nem, de tudod, hogy öntörvényű vagyok, de igyekszem belevonni a dolgaimba, rendben! – ölelte át a lányt, aki készségesen bújt a vámpír karjaiba. Hova tűntél ma? – bontakozott ki az ölelésből, és foglalt helyet ott ahol az imént.Folytatás következik…
2012. január 3., kedd
14. fejezet
Túl vagyok az első fárasztó iskolai napomon! Remélem mindenki szerencsésen túl élte ahogy én is:DD
Liz
Damon, beszélnünk kell, el tudnál jönni a régi temetőhöz?- érdeklődőt a vonal túlsó végéről a seriff igen kimért hangon.
Persze, máris ott vagyok!- gyorsan kinyomva a készüléket kapta fel a dzsekijét, és szó nélkül hagyta el a szobát.
Bonnie!- ölelte át rögtön a küszöbön álldogáló boszorkányt.
Elena, remélem nem baj, hogy beugrottam, de a napokban lesz Carolnie szülinapja, és gondoltam szervezhetnénk neki valamit titokban, mivel mostanság igen rosszkedvű Tyler miatt – sétáltak Elenával együtt beljebb a nappaliba.
Ez remek ötlet Bonnie! De ha már itt vagy, kihasználnám az alkalmat, hogy szívességet kérjek tőled.
Ki vele, mi lenne az?
Hát, az elmúlt este nem várt látogatóm akadt Klaus személyében, miután lecsapolt, és elvégezte a dolgát, távozott is – Elena látta barátnője szemében az aggodalmat, és a sajnálatot. - Ne aggódj, semmi bajom, túléltem! Szóval, arra szeretnélek megkérni, hogy nem tudnál- e valamilyen varázsigét, amivel megvédenéd a házat a hívatlan vendégektől. Tudsz segíteni?
Én annyira ostoba vagyok! Nekem is eszembe juthatott volna! Persze, hogy tudok segíteni! – fogta meg együtt érzően a boszi Elena kezét.
Bonnie, nem a te hibád, ne hibáztasd magad! Végül is nem esett semmi bajom, leszámítva, hogy kevesebb vér kering a szervezetemben. Legalább nem lesz gondom a súlyomra – viccelődöt Elena, hogy felvidítsa a boszit. Ha hozol pár gyertyát, rá is olvashatom a házra a varázsigét, de most mondom, hogy mostantól sem Damon sem Caroline nem teheti be a lábát ide, újból be kell invitálnod őket! – Elena bólintott, majd a konyhába rohanva tért vissza barátnőjéhez a szükséges eszközökkel. Kész is van! Mit szólnál, ha elmennék a Grillbe? Úgy innék egy shaket!
Menjünk, legalább megszervezhetjük Car buliját! Liz! – sietett át a rendőrök hadán, és állt meg a nő előtt.
Köszönöm, hogy eljöttél! Ahogy láthatod, ismét vámpírtámadással van dolgunk.
Reméltem, te meg tudod nekem válaszolni, hogy ki végzett ilyen kegyetlenül az áldozatokkal! Egy csepp vér sem volt a szervezetükben, és ami a legborzasztóbb, a testeket darabokra tépték! – Damonnel a nyomában sétáltak az egyik holtesthez, és cipzárazta ki a hullazsákot. Szépen cserbenhagyták szerencsétleneket! Sajnos, szerintem lesz ez rosszabb is! Mire akartál célozni, hogy rosszabb is lesz? Ki akarja, a város lakóit sorjában lemészárolni?
Liz, gondolom a lányod mesélt már arról, mik történek mostanság itt Mystic Fallsban?
Igen, elmesélt mindent egy bizonyos Klausról.
Fején találta a szöget Forbes seriff! Ugyanis elhatározta ez a korcs hibrid, hogy sakkban fogja tartani a várost, és ahogy elnézem, ezt a két tetemet, betartja az ígéretét! Légy óvatos Liz, és figyelmeztesd az embereidet is a közelgő veszélyre! Ne érje őket meglepetés!
Rendben, és köszönöm, hogy kifáradtál ide!
Ha van bármi, akkor hívj, de most mennem kell, majd beszélünk! Sziasztok! Mit hozhatok a hölgyeknek?
Matt, Jeremy hogy-hogy nem segít neked? – nézett körül Elena a teremben.
Te még nem tudod?! Jeremyt kirúgták! Mostanság nem igazán járt be, de ha be is jött, akkor is késett, a főnök nem tűrte tovább, és kitette, azóta nem láttam. El sem hiszem, én erről nem tudtam! Bár be kell ismernem, mostanság nem sokszor találkoztam Jerrel. Kösz, hogy elmondtad, azt hiszem beszélni, fogok az öcsémmel! Két csokis shaket kérünk! - nézett a fiúra Bonnie. Matt felfirkantotta a kis jegyzettömbjébe, majd el is tűnt, legközelebb 2 nagy pohár turmixszal tért vissza.
Nem foglalkozom mással csak magammal, meg Stefannal és Klausszal. Hibásnak érzem magam, amiért az utóbbi időben nem foglalkoztam Jeremyvel. Ne haragudj Bonnie, hogy róla beszélek, tudom, mennyire fáj még, amit tett!
Semmi baj Elena! Megbirkózom vele, úgy érzem, lassan elfelejtem Jeremyt. Másfelé terelve a szót, mit szólnál, ha szűk baráti körben ünnepelnék meg Car 18. szülinapját? Mivel most, hogy vámpír lett, és megállt az öregedésben, örökre 17 évesnek maradva, nem igazán repes egy hatalmas buliért. Elcsalhatnánk, egy eldugott helyre, ahol meglepetésként érné! Mit szólsz hozzá?
Bonnie, ez nagyszerű ötlet! – örömujjongását a telefonja rezgése szakította félbe.
Damon az! Van képe felhívni, miután szó nélkül otthagyott! – Elena kinyomva a telefont helyezte vissza a készüléket a táskájába.
Elena, ezzel a lépéseddel kihívtad magad ellen a haragját! Tudod, mennyire utálja, ha nem tud rólad semmit, és meg is tudom érteni, most, hogy Klaus ismét vissza-visszatér a városba. És nem igazán jó pont az sem, hogy rajtad keresztül próbálja visszakaparintani a családja tagjainak koporsóit, melyet Stefan lopott el!
Aggódjon csak! De azért megnézném a képét, amikor be akarna menni a házba! – Bonnie Elenával nevetett, ahogy elképzelték, ahogy a ház köré vont falról szinte lepattan a férfi.
Rád se ismerek Elena, de azért nem lennék a helyedben, amikor megtalál!
Én sem lennék a helyemben! De utálom, ha eltitkol előlem mindent!
Megértelek. Nekem most mennem kell, de később beszélünk! – állt fel Bonnie és sietett ki a Grillből magára hagyva Elenát.
Elnézést, foglalt ez a hely? Klaus!
Igen, személyesen! – foglalt helyet ott, ahol imént még Bonnie ült.
Eseménydús nap
Damon fel-alá mászkált Elena szobájában, és várta, hogy elkészüljön a lány, azonban a zsebében rezegni kezdett a telefonja. A kijelzőn Forbes seriff neve villogott.
Liz Damon, beszélnünk kell, el tudnál jönni a régi temetőhöz?- érdeklődőt a vonal túlsó végéről a seriff igen kimért hangon. Persze, máris ott vagyok!- gyorsan kinyomva a készüléket kapta fel a dzsekijét, és szó nélkül hagyta el a szobát. N
Elena kiérkezve a fürdőből döbbenten nézett körül, és vette tudomásul, hogy egy árva lélek sincs a helyiségben. Magában morgolódott Damon miatt, miközben a konyhába érve célozta meg a kávéfőző gépet egy erős feketéért. A házban rajta kívül nem tartózkodott senki, így egymaga üldögélt a nappaliban, kihasználva, hogy végre egyedül van, és néma csend veszi körül. Kisebbfajta extázisba esett, ahogy semmi sem zavarja meg nyugalmát, de ahogy ez eszébe jutott, megszólalt a csengő. Mélyet sóhajtva tápászkodott fel a kényelmes kanapéról, és sétált, nem túl elhamarkodott léptekkel, az ajtóhoz. Az ajtót kitárva barátnője mosolygós arcával találta szemben magát.
Bonnie!- ölelte át rögtön a küszöbön álldogáló boszorkányt. Elena, remélem nem baj, hogy beugrottam, de a napokban lesz Carolnie szülinapja, és gondoltam szervezhetnénk neki valamit titokban, mivel mostanság igen rosszkedvű Tyler miatt – sétáltak Elenával együtt beljebb a nappaliba. Ez remek ötlet Bonnie! De ha már itt vagy, kihasználnám az alkalmat, hogy szívességet kérjek tőled. Ki vele, mi lenne az? Hát, az elmúlt este nem várt látogatóm akadt Klaus személyében, miután lecsapolt, és elvégezte a dolgát, távozott is – Elena látta barátnője szemében az aggodalmat, és a sajnálatot. - Ne aggódj, semmi bajom, túléltem! Szóval, arra szeretnélek megkérni, hogy nem tudnál- e valamilyen varázsigét, amivel megvédenéd a házat a hívatlan vendégektől. Tudsz segíteni? Én annyira ostoba vagyok! Nekem is eszembe juthatott volna! Persze, hogy tudok segíteni! – fogta meg együtt érzően a boszi Elena kezét. Bonnie, nem a te hibád, ne hibáztasd magad! Végül is nem esett semmi bajom, leszámítva, hogy kevesebb vér kering a szervezetemben. Legalább nem lesz gondom a súlyomra – viccelődöt Elena, hogy felvidítsa a boszit. Bonnie arcára egy széles mosoly ült ki.
Ha hozol pár gyertyát, rá is olvashatom a házra a varázsigét, de most mondom, hogy mostantól sem Damon sem Caroline nem teheti be a lábát ide, újból be kell invitálnod őket! – Elena bólintott, majd a konyhába rohanva tért vissza barátnőjéhez a szükséges eszközökkel. Bonnie azonnal kántáli kezdett, ahogy Elena körberakta, és meggyújtotta körülötte a gyertyákat.
Nem telt bele 5 perc sem, mire Bonnie végzett, és mostantól teljes védelem vette körül az épületet.
Kész is van! Mit szólnál, ha elmennék a Grillbe? Úgy innék egy shaket! Menjünk, legalább megszervezhetjük Car buliját!Tervezgetve ültek be Bonnie autójába, és meg sem álltak a Mystic Grillig.
N
Damon az erdőben lévő régi elhagyatott temetőhöz érve piros- kék fényeket látott villogni. Egy tucat rendőr helyszínelt a lezárt területen, középen Forbes seriff utasítgatta az embereit.
Liz! – sietett át a rendőrök hadán, és állt meg a nő előtt. Köszönöm, hogy eljöttél! Ahogy láthatod, ismét vámpírtámadással van dolgunk. Reméltem, te meg tudod nekem válaszolni, hogy ki végzett ilyen kegyetlenül az áldozatokkal! Egy csepp vér sem volt a szervezetükben, és ami a legborzasztóbb, a testeket darabokra tépték! – Damonnel a nyomában sétáltak az egyik holtesthez, és cipzárazta ki a hullazsákot.Damon rögtön tudta, hogy a tettes, akit Liz keres, az Stefan, ő hagyja hátra így az áldozatait kedvtelésből. Sokszor látta már ezt, legutoljára Tennesssiben, amikor Rickkel ott jártak, hogy a nyomára bukkanjanak. De mégsem árulhatja el az öccsét, még akkor is, ha kibabrált vele.
Szépen cserbenhagyták szerencsétleneket! Sajnos, szerintem lesz ez rosszabb is!Forbes seriff értetlenül állt a dologhoz.
Mire akartál célozni, hogy rosszabb is lesz? Ki akarja, a város lakóit sorjában lemészárolni? Liz, gondolom a lányod mesélt már arról, mik történek mostanság itt Mystic Fallsban? Igen, elmesélt mindent egy bizonyos Klausról. Fején találta a szöget Forbes seriff! Ugyanis elhatározta ez a korcs hibrid, hogy sakkban fogja tartani a várost, és ahogy elnézem, ezt a két tetemet, betartja az ígéretét! Légy óvatos Liz, és figyelmeztesd az embereidet is a közelgő veszélyre! Ne érje őket meglepetés! Rendben, és köszönöm, hogy kifáradtál ide! Ha van bármi, akkor hívj, de most mennem kell, majd beszélünk!Liz bólogatva sétált vissza az embereihez, miközben Damon visszafelé tartott a Gilbert família rezidenciájához.
N
A Grill nyüzsgött az emberektől. Matt ide-oda szaladgált egy tálcával a kezében. Megpillantva a belépő 2 lányt integetett nekik, miközben helyet foglaltak egy üres asztalnál.
Elena és Bonnie elmélyülten beszélgettek, miközben helyet foglaltak.
Sziasztok! Mit hozhatok a hölgyeknek? Matt, Jeremy hogy-hogy nem segít neked? – nézett körül Elena a teremben. Te még nem tudod?! Jeremyt kirúgták! Mostanság nem igazán járt be, de ha be is jött, akkor is késett, a főnök nem tűrte tovább, és kitette, azóta nem láttam. Elena leesett állal hallgatta volt barátja szavait.
El sem hiszem, én erről nem tudtam! Bár be kell ismernem, mostanság nem sokszor találkoztam Jerrel. Kösz, hogy elmondtad, azt hiszem beszélni, fogok az öcsémmel!Matt csak bólintott, majd várakozóan várta a rendelést.
Két csokis shaket kérünk! - nézett a fiúra Bonnie. Matt felfirkantotta a kis jegyzettömbjébe, majd el is tűnt, legközelebb 2 nagy pohár turmixszal tért vissza. Nem foglalkozom mással csak magammal, meg Stefannal és Klausszal. Hibásnak érzem magam, amiért az utóbbi időben nem foglalkoztam Jeremyvel. Ne haragudj Bonnie, hogy róla beszélek, tudom, mennyire fáj még, amit tett! Semmi baj Elena! Megbirkózom vele, úgy érzem, lassan elfelejtem Jeremyt. Másfelé terelve a szót, mit szólnál, ha szűk baráti körben ünnepelnék meg Car 18. szülinapját? Mivel most, hogy vámpír lett, és megállt az öregedésben, örökre 17 évesnek maradva, nem igazán repes egy hatalmas buliért. Elcsalhatnánk, egy eldugott helyre, ahol meglepetésként érné! Mit szólsz hozzá? Bonnie, ez nagyszerű ötlet! – örömujjongását a telefonja rezgése szakította félbe. Damon az! Van képe felhívni, miután szó nélkül otthagyott! – Elena kinyomva a telefont helyezte vissza a készüléket a táskájába. Elena, ezzel a lépéseddel kihívtad magad ellen a haragját! Tudod, mennyire utálja, ha nem tud rólad semmit, és meg is tudom érteni, most, hogy Klaus ismét vissza-visszatér a városba. És nem igazán jó pont az sem, hogy rajtad keresztül próbálja visszakaparintani a családja tagjainak koporsóit, melyet Stefan lopott el! Aggódjon csak! De azért megnézném a képét, amikor be akarna menni a házba! – Bonnie Elenával nevetett, ahogy elképzelték, ahogy a ház köré vont falról szinte lepattan a férfi. Rád se ismerek Elena, de azért nem lennék a helyedben, amikor megtalál! Én sem lennék a helyemben! De utálom, ha eltitkol előlem mindent! Megértelek. Nekem most mennem kell, de később beszélünk! – állt fel Bonnie és sietett ki a Grillből magára hagyva Elenát. Elnézést, foglalt ez a hely?Elena a hang irányába fordult, és Klaus tenyérbe mászó képével találta szemben magát.
Klaus! Igen, személyesen! – foglalt helyet ott, ahol imént még Bonnie ült.Folytatás következik…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)