11.Gyógyír az elmúlt napok emlékére

Gyógyír az elmúlt napok emlékére

Elena egyik kezével fejét masszírozva próbálta a fájdalmat elviselhetőbbé tenni, miközben lassan megfontoltan lépkedett le a lépcsőn. Ha most egy elhibázott lépés miatt legurulna lépcsőn, akár az életébe is kerülhetne a szervezetében lévő vámpírvér miatt.

Damon megmosolyogva követte az óvatos Elenát.

-Nem lesz semmi bajod, nem hagyom, hogy kitekert nyakkal feküdj holtan a lépcső alján! – röhögött most már hangosan.

-Köszi, de a héten már elég volt balesetekből! Meg a próbákból, hogy miként, hogyan öljük meg a hasonmást! – rajzolt macskakörmöket a levegőbe. Damon nem vettet be a további poént, mert látta, hogy a lány nem igazán van humoros kedvében. Amit lássunk be, meg lehetett érteni, a héten ez volt a harmadik kísérlet, hogy meg akarták ölni.

A nappaliba érve Elena helyet foglalt szokásos helyén, míg Damon egy pohár italt öntött magának.

-Ugye tudod, hogy ma nem kéne hazamenned, mert a szervezetedből még nem ürült ki a vérem, és nem akarsz vámpír lenni a közeljövőben igaz? - ült le szorosan a lány mellé.

-Rendben! - Damon meglepődve fordult a lány felé, eddig soha semmibe nem ment bele egykönnyen, azt hitte erőszakkal kell itt tartania a lányt, erre egyszerűen csak beleegyezik.

-Wow! Micsoda fordulat! Kezdesz fejlődni Elena Gilbert! Most először mész bele valamibe! Már kezdtem volna kipárnázni neked a kis”ketrecet”, de szerencsére nem kell – mosolyodott el. -Na, most, hogy itt maradsz velem, édes kettesben, mi lenne, ha vidáman töltenék el ezt a csodálatos estét, ami előttünk áll? – villogtatta azúrkék szemeit a lányra.

Elena már nem bírta tovább fapofával, elnevette magát a férfin.             

-És a te szótáradban mit jelent az, hogy vidáman töltsük el az estét? – érdeklődőt a lány karba tett karral.

-Nyugi, nem kell levetkőznöd előttem, ha csak nem akarsz! – küldött tenyérbe mászó mosolyt Elenának.

-Igyunk! – állt fel a bárszekrényhez, és levette róla az összes üveget, ami akadt.

-Le akarsz itatni, hátha akkor önszántamból fogok neked fehérneműben pózolni?

-Elena miért akarsz mindig egy pervez állatnak beállítani? Jó, ne válaszolj! De most az egyszer lehetne, hogy nem gondolsz semmire, csak iszunk, nem fogom, rád vetni magam, ne aggódj!

Visszaülve Elena mellé töltött meg két poharat, és nyomta a kétkedő lány kezébe.

Alig egy óra múlva 5 üres üveg feküdt az asztalon.

Damon épp a felsőjéből bújt ki, miközben Elena száját harapdálta a férfi látványán.

-Nem tudom ki tanított meg pókerezni Miss. Gilbert, de ha így folytatja hamarosan nem lesz mit levennem – Damon sóhajtozva keverte meg a paklit. Sosem gondolta volna, hogy ő lesz az, akiről egyszer csak elfogy a ruhanemű. Arra számított, hogy a lány fog előtte egy szál semmiben parádézni.

-Tudod, a bulizós korszakomban nem éppen voltam ma született bárány!

-Kíváncsi vagyok, mit titkolsz még, mert a szende szűz kisasszonyt nagyon jól tudod játszani- vitt be egy találatot a lánynál.

-Jó! Ez igaz. De kedves Mr. Salvatore ez egy Royal flöss! – tette a kártyalapokat a szőnyegre.

Úgyhogy sajnos, maga bánatára, megint le kell vennie valamit! – Damon hitetlenkedve húzta ki nadrágjából az övet, ha hamarosan nem kerül nyerő pozícióba, Elena szégyenszemre elveri pókerben.

-Túl sok rajtad a ruha, azt hiszem, ezen változtatnunk kell! - ült vissza törökülésbe a vámpír.

Elena fejrázással válaszolt a férfinak, hogy sosem fog nyerni.

Damon egy fél óra múlva örömujjongásba kezdett, Elena bánatára.

-Mondtam, hogy ez változni fog!  És most vetkőzzön Miss. Gilbert!!!

Elena sóhajtva vette le felsőjét. Damon kidülledt szemekkel figyelte a másikat, akin felül csak egy csipkés fekete melltartó volt. A vámpír tisztában volt a lány szépségével, de most, hogy szemügyre veheti a másik testi adottságait, teljesen elképedt.

-Damon, ha már kibámultad magad, ideje lenne osztanod! - mutatott a férfi kezében fekvő paklira.

-Hát, Bubik és Dámák helyett téged vizslatnálak, de megígértem, hogy ma nem bújok ki a bőrömből! – osztott lapokat a lánynak.

-Remélem is, mert ki akarom élvezni minden percét a győzelmemnek! – tette le a lapokat ahol öt egymást követő szín volt látható. – Ez Flöss! – kacérkodott Elena.

Damon nevetve állt fel, és bújt ki fekete farmerjából. A lány előtt egy szál szürke bokszerben ácsorgott, miközben újabb palackokért ment a bárszekrényhez.

-Tudod, mi hiányzik? A zene. És megmutathatnád újra azt a csípőmozgást, amitől úgy beindultam! – idézte fel a lány mozgását. 

A távirányítót felkapva a fotelból kapcsolta be a hifit, ahonnan a Depeche Modetól szólt az Enjoy The Silence. A vámpír teljes hangerőre kapcsolta, miközben mutató ujjával jelzet Elenának, hogy csatlakozzon ő is. Elena felpattanva ülő helyzetéből botorkált oda Damonhöz, egyenesen a vámpír karjai közé zuhanva.

Damon szorosan magához vonta a lányt, úgy nézett az őzike szemekben, kezeivel a lány hátát cirógatta. Elena teljesen beleborzongott a jóleső érzéstől, már fél éve nem váltott ki belőle senki olyan érzéseket, mint Damon.

-Huppsz! - Azt hiszem, kezd a fejembe szállni az alkohol - karolta át a férfit a tarkójánál a karjaival.

-Engem, egy cseppet sem zavar – Damon közelebb hajolva lányhoz, nyomott puszit a homlokára, az orra hegyére, majd a lány ajkaira.

Elena kuncogva vált ki a csókból, majd pörgött felszabadultan a nappaliból kifelé.

Damonnek tetszett a lány kacérsága, még sosem látta ennyire tüzesnek.

Damon ritmusosan mozgott a lány után, váratlanul kapta el a karját, majd húzta közel magához, szorosan egymáshoz dörgölőzve, táncolva tovább.  A zene hatására, annyira belemerültek a köztük kialakult komoly fizikai vonzalomba, hogy a vámpír lába beakadt a szőnyeg rojtjába, és Elenára zuhanva estek együtt a szőnyegre. Elena csilingelő nevetése betöltötte az egész házat.

-Úgy látszik, nem csak az én egyensúlyérzékemmel vannak gondok – Damon elnevette magát a lány megjegyzésén, alig pár napja ő mulatott a lányon.

A lány kipirosodott pofiját végigsimítva, csókolta meg újra a lányt, a szenvedélytől szinte majdnem lángra lobbant körülöttük minden.

Damon felkarolva Elenát sétált fel az emeletre, egy percre sem elszakadva lány ajkaitól.

Az ajtót fél lábbal belökve célozta meg a hófehér párnákkal teli francia ágyat. Óvatosan elfektetve Elenát gurult rá, majd folytatták ott ahol lent elkezdték.

Damon végighintette csókokkal a lány állát, nyakát, majd mielőtt visszatért volna a lány piros ajkaihoz csalódottan vette észre, hogy Elenát az alkoholtól elnyomta az álom. Kuncogva gurult a hátára a vámpír, és ölelte át egyik karjával a lányt, miközben betakarta magukat.

Álomszerűen indult az este, megannyi erőfeszítéssel, és csellel. Próbált a lánnyal egy heves estét együtt tölteni, végül hű barátja az alkohol, hozta el a vesztét.

Folytatása következik…