2012. február 1., szerda
Promok TVD 3x14 és G.G 5x14
A G.G -hez nem fűznék véleményt mert igen ki akasztó h már megint nem Chair lesz
2012. január 31., kedd
G:G wow micsoda fordulat
Sziasztok
EZ volt az eddigi legjobb rész és a vége ....
Georgina Gossip Girl !!!!!!!!!!!!! Hát már mindenki sejtette h ő lehet az de hogy tényleg !!!!!!!! ÁHHHHHHHHHH Amig fel épülök a sokk hatásból nézzétek meg a 5x14 rész promoját
EZ volt az eddigi legjobb rész és a vége ....
Georgina Gossip Girl !!!!!!!!!!!!! Hát már mindenki sejtette h ő lehet az de hogy tényleg !!!!!!!! ÁHHHHHHHHHH Amig fel épülök a sokk hatásból nézzétek meg a 5x14 rész promoját
2012. január 30., hétfő
Ma éjjel Gossip Girl 100.rész
100. rész a Gossip Girlben!!!!!!!xd Ma kiderül Blair férjhez megy Louiehoz vagy sem, Georgina S. miért tért vissza és mi a célja, Serena bevallja e Dannek h még mindig szereti, Chuck sorsa mi lesz , együtt lesz újra B.-vel, kiderül h Dan írta a beszédet és nem L. ??? ma sok mindenre fény derül :DDD
Bocsánat kérés és a Bónusz rész
Sziasztok!!!
Először is sajnálom, hogy nem jelentkeztem a be ígért résszel , de a szombaton igen zsúfoltra sikeredett a vasárnap meg avval, hogy össze tudjam magam szedni egy kő kemény buli után XD / Jó tanács másoknak egyben magamnak is SOSE JÁTSZATOK ALKOHOLITIT - KEGYETLEN/ Ma meg igazság szerinte ha Zsani nem szól rám el felejtem amit ígértem XD. Nem is fecsegek tovább íme a Bónusz !!!
Borzadály a zsákban! XD
Meleg gőz telítette meg a szobát, ahogy Elena egy fehér köpenyben lépkedett ki a fürdőből, és sétált egyenesen fehérneműs fiókjához. Nem sokat teketóriázott, egy fekete, csipkés együttest vett elő, és sétált vissza a fürdőbe. Amint kész lett, grimaszolva állt meg az ágya előtt, ahová a gondosan lehelyezett fekete ruhazsák volt terítve. Elena megengedte Carolinenak, hogy megrendezheti az évszázad legmenőbb születésnapját a Salvatore panzióban, de az eszébe sem jutott, hogy legjobb barátnője próbababaként fog vele viselkedni, és az öltözékébe is beleszól.
Félve cipzárazta ki a zsák tartalmát, majd a selyemszalaggal bevont vállfát megragadva emelte ki a ruhadarabot. Elképedve figyelte, ahogy a magasba tartott ruha kirúgja magát, és felfedi kilétét. Egy mélyzöld, pántos, mini ruha volt, fekete hímzett virágokkal. Elena a látványtól elborzadva meredt maga elé, ahogy magához mérte a nem hétköznapi darabot. Carolienra gondolva nem akarta megbántania a szőkeséget, hogy nem bújik bele, így mielőbb magára kényszerítette.
Az egész alakos tükörben Elena egy kis mohacsomóra hasonlított. Megrökönyödve fogta ujjai közé a hímzett virágos részt, miközben elképzelte magát, ahogy evvel jelenik meg a bulin, röhögés tárgyának kitéve magát. Belemerülve a szörnyű ruhadarabba, észre sem vette, hogy egy árgus szempár figyeli.
.-Damon! – kapta kezét szívéhez rémületében. Nem volt elég a rajta lévő borzadály, még a férfi is megijesztette!
.-Hűűű! Hát ez… hogy is mondjam, nem túl kecsegetető látvány! - mutatott rá a lányon lévő ruhára.
.-Gondolhatod, hogy nem én találtam ki, hogy ezt a micsodát felvegyem!
.Hála égnek! Nem akartalak megbántani, de ez a valami ocsmány, visszataszító! Még ruhának sem nevezném! – Elenának elég volt ennyi, mihamarabb le akarta hámozni magáról a hajmeresztő rucit.
-.Segítenél?! - lépett közelebb a vámpírhoz, haját elhúzva hagyott szabad utat Damonnek, hogy lehúzza róla a ruhaneműt.
.- Wow! Sosem képzeltem el, hogy én magam foglak valaha is levetkőztetni! Meglepő fordulat.
Elena fej rázva slisszolt be a fürdőbe, hogy visszavegye a köntösét.
Damon eközben már Elena fiókjait túrta végig kíváncsiskodva. 1000 wattos félmosolyával az arcán keresgélt a fehérneműk között. Talált a fogára valót is, de amin a szeme rögtön megakadt, az egy pár harisnyakötő volt. Egy vörös csipkés darab, melyen egy kisebb, tenyérben elférő masni díszelgett.
Elena sokkolva lépett a szobájába, amint meglátta a vámpírt a holmijai között matatni.
Elena azonnal Damonhöz lépett, aki nem hagyta kezeiből kivenni a számára igen tetszetős darabot.
.-A-a, ezt nem hagyom, hogy elvedd tőlem! Nagyon tetszik! – nyújtogatta a gumis kelléket a kezében. – Kíváncsi vagyok, hogy miért is vannak a Te fiókodban ilyen merész darabok?! Nem hittem volna, hogy imádod, a szexi darabokat, vagy most jön az, hogy ez nem is a tiéd, és csak valahogy belekeveredett a többi közé?
Damon, Elena elől elhúzódva cselezte ki a lányt, és szaladt ki a folyosóra.
.-Damon, ne csináld már, add vissza, azaz enyém! – Elena köntösben eredt Damon nyomába.
-Ha így sietsz utánam, a végén még kikötődik a helyes kis köntösöd! Bár az kedvemre való lenne!
Elena a nappaliba érve sehol sem találta a vámpírt, hiába nézett körül, nem volt a földszinten. Magányosan ácsorgott a szoba közepén, majd dühösen trappolt vissza a szobájába, mert már késésben volt.
Amint belépett a kis birodalmába, eszébe jutott, hogy még mindig nem döntötte el, mit is fog viselni a partiján. A szekrényéhez lépve tárta ki, és vette szemügyre a tartalmát. Választása egy fekete, vékonypántos ruhácskára esett, ami nem volt túl kihívó, de igen mutatós. Haját kisebb loknikba sütötte, majd édesanyja fülbevalójával és ezüst szandijával indult meg a bejárati ajtó felé. Ahogy a lépcsőn masírozott, hangos füttyszóra lett figyelmes.
Damon a falnak támaszkodva, pislogott tág pupillákkal a szülinaposra.
-Csodálatosan nézel ki! – állt szembe a lánnyal, majd fejét félrebiccentve mérte végig a hasonmást.
De valami hiányzik?
Elena ijedten nézett végig magán, mit felejthetett el, de hamar megkapta a választ, ahogy Damon kacérul lóbálni kezdte előtte az elcsent harisnyakötőt.
- Te javíthatatlan vagy! – megbotránkozva kerülte ki a férfit, és sietett a konyhába egy pohár hűsítőért, mert a vámpír tekintetétől lángolni kezdett a teste.
-Nem, csak szenvedélyes! - meregette Elenára csodálatos kék szemeit.
-Legközelebb kizárlak a szobámból! A harisnyakötőt meg nyugodtan tartsd meg, legalább lesz tőlem valamid! – vette fel a kesztyűt Elena a vámpírral szemben.
-Mily kedves! De Én sokkal jobban szeretnék valami mást! Valami fontosabbat! - kezével végigsimított a lány arcán.
Elena megperdült a tengelye körül, és gyors tempóra váltva sietett ki a konyhából, mielőtt teljesen elönti eszét a vörös köd. Gondolatai messze jártak a valóságtól.
-Várj, most meg hova sietsz?!
-Tudod, nekem ma még jelenésem van, ráadásul a saját születésnapomon! – Damon a lány háta mögé suhant.
-Csak nem megfutamodsz? Gyáva nyuszi vagy, helyesbítek, egy helyes gyáva nyuszi!
-Miért is?
-Mert, amint meghallottad, amit mondtam, megfutamodtál az érzéseid elől! Megvan közöttünk a kémia, ezt nem kell tagadni, csak félsz beismerni, hogy vonzódsz hozzám.
-Nem félek semmitől! - Elena hangja megbicsaklott, amint saját magát akarta megkérdőjelezni.
-Tényleg? - lépett közelebb Elenához, csökkentve a távolságot közöttük.
-Igen.
-Bebizonyítsam, hogy még te saját magad sem hiszed ezt el? – még előrébb lépett, ajkuk szinte már súrolta egymást.
-Felesleges, mert nincs mit bebizonyítani! - hangja remegett a vágytól.
-Valóban? Akkor mi lenne, ha ezt csinálnám? – simított végig a lány karján.
-Semmi esélyed!
-Még most sem? – ujjai már a kecses nyak vonalát érintették.
-A mai nap nagyon eltökélt vagyok!
-ÁÁ, szóval eltökélt! – Elena oldalán lassan húzta végig az ujjait. – Talán most is?
Elena szemhéjai maguktól lecsukódtak a jóleső érzésre.
- Határozottan!
Damon finoman végighúzta ujját a lány egyik pántján.
-Szóval akkor semmi esélyem, hogy meggondold magad?
-Egyértelműen nem!
Damon finoman cirógatta végig Elena vágytól kipirult arcát, majd egy lágy csókot nyomott a pofijára.
-Még ezek után sem? - suttogott búgó hangon a lány fülébe.
-Talán…
A vámpír egyik kezével végigsimított Elena egyik lábán, majd a másik kezével felügyeskedte a lány csuklójára az ajándékát.
-De, Én sokkal jobban szeretnék, valami mást! Valami fontosabbat! Emlékszel? Ezt akartam átadni neked, úgy, hogy én teszem a csuklódra! Boldog szülinapot!
Elena szó nélkül hagyta a férfi tevékenységét, de szemeit nem tudta a csillogó gyémántról levenni. Majd figyelmét, csak a vámpírnak tudta szentelni abban a pillanatban.
-És ha most meg bocsátasz, távozom! – majd egyik ujját végighúzva a lány csuklóján, hajolt el a lánytól, és sétált ki kecsesen az ajtón.
Elena a falhoz simulva állt lefagyva, felhevült testtel, szemei a benne rejlő szenvedélytől csillogtak.
Zsanett71, Marie
Először is sajnálom, hogy nem jelentkeztem a be ígért résszel , de a szombaton igen zsúfoltra sikeredett a vasárnap meg avval, hogy össze tudjam magam szedni egy kő kemény buli után XD / Jó tanács másoknak egyben magamnak is SOSE JÁTSZATOK ALKOHOLITIT - KEGYETLEN/ Ma meg igazság szerinte ha Zsani nem szól rám el felejtem amit ígértem XD. Nem is fecsegek tovább íme a Bónusz !!!
Borzadály a zsákban! XD
Meleg gőz telítette meg a szobát, ahogy Elena egy fehér köpenyben lépkedett ki a fürdőből, és sétált egyenesen fehérneműs fiókjához. Nem sokat teketóriázott, egy fekete, csipkés együttest vett elő, és sétált vissza a fürdőbe. Amint kész lett, grimaszolva állt meg az ágya előtt, ahová a gondosan lehelyezett fekete ruhazsák volt terítve. Elena megengedte Carolinenak, hogy megrendezheti az évszázad legmenőbb születésnapját a Salvatore panzióban, de az eszébe sem jutott, hogy legjobb barátnője próbababaként fog vele viselkedni, és az öltözékébe is beleszól.
Félve cipzárazta ki a zsák tartalmát, majd a selyemszalaggal bevont vállfát megragadva emelte ki a ruhadarabot. Elképedve figyelte, ahogy a magasba tartott ruha kirúgja magát, és felfedi kilétét. Egy mélyzöld, pántos, mini ruha volt, fekete hímzett virágokkal. Elena a látványtól elborzadva meredt maga elé, ahogy magához mérte a nem hétköznapi darabot. Carolienra gondolva nem akarta megbántania a szőkeséget, hogy nem bújik bele, így mielőbb magára kényszerítette.
Az egész alakos tükörben Elena egy kis mohacsomóra hasonlított. Megrökönyödve fogta ujjai közé a hímzett virágos részt, miközben elképzelte magát, ahogy evvel jelenik meg a bulin, röhögés tárgyának kitéve magát. Belemerülve a szörnyű ruhadarabba, észre sem vette, hogy egy árgus szempár figyeli.
.-Damon! – kapta kezét szívéhez rémületében. Nem volt elég a rajta lévő borzadály, még a férfi is megijesztette!
.-Hűűű! Hát ez… hogy is mondjam, nem túl kecsegetető látvány! - mutatott rá a lányon lévő ruhára.
.-Gondolhatod, hogy nem én találtam ki, hogy ezt a micsodát felvegyem!
.Hála égnek! Nem akartalak megbántani, de ez a valami ocsmány, visszataszító! Még ruhának sem nevezném! – Elenának elég volt ennyi, mihamarabb le akarta hámozni magáról a hajmeresztő rucit.
-.Segítenél?! - lépett közelebb a vámpírhoz, haját elhúzva hagyott szabad utat Damonnek, hogy lehúzza róla a ruhaneműt.
.- Wow! Sosem képzeltem el, hogy én magam foglak valaha is levetkőztetni! Meglepő fordulat.
Elena fej rázva slisszolt be a fürdőbe, hogy visszavegye a köntösét.
Damon eközben már Elena fiókjait túrta végig kíváncsiskodva. 1000 wattos félmosolyával az arcán keresgélt a fehérneműk között. Talált a fogára valót is, de amin a szeme rögtön megakadt, az egy pár harisnyakötő volt. Egy vörös csipkés darab, melyen egy kisebb, tenyérben elférő masni díszelgett.
Elena sokkolva lépett a szobájába, amint meglátta a vámpírt a holmijai között matatni.
Elena azonnal Damonhöz lépett, aki nem hagyta kezeiből kivenni a számára igen tetszetős darabot.
.-A-a, ezt nem hagyom, hogy elvedd tőlem! Nagyon tetszik! – nyújtogatta a gumis kelléket a kezében. – Kíváncsi vagyok, hogy miért is vannak a Te fiókodban ilyen merész darabok?! Nem hittem volna, hogy imádod, a szexi darabokat, vagy most jön az, hogy ez nem is a tiéd, és csak valahogy belekeveredett a többi közé?
Damon, Elena elől elhúzódva cselezte ki a lányt, és szaladt ki a folyosóra.
.-Damon, ne csináld már, add vissza, azaz enyém! – Elena köntösben eredt Damon nyomába.
-Ha így sietsz utánam, a végén még kikötődik a helyes kis köntösöd! Bár az kedvemre való lenne!
Elena a nappaliba érve sehol sem találta a vámpírt, hiába nézett körül, nem volt a földszinten. Magányosan ácsorgott a szoba közepén, majd dühösen trappolt vissza a szobájába, mert már késésben volt.
Amint belépett a kis birodalmába, eszébe jutott, hogy még mindig nem döntötte el, mit is fog viselni a partiján. A szekrényéhez lépve tárta ki, és vette szemügyre a tartalmát. Választása egy fekete, vékonypántos ruhácskára esett, ami nem volt túl kihívó, de igen mutatós. Haját kisebb loknikba sütötte, majd édesanyja fülbevalójával és ezüst szandijával indult meg a bejárati ajtó felé. Ahogy a lépcsőn masírozott, hangos füttyszóra lett figyelmes.
Damon a falnak támaszkodva, pislogott tág pupillákkal a szülinaposra.
-Csodálatosan nézel ki! – állt szembe a lánnyal, majd fejét félrebiccentve mérte végig a hasonmást.
De valami hiányzik?
Elena ijedten nézett végig magán, mit felejthetett el, de hamar megkapta a választ, ahogy Damon kacérul lóbálni kezdte előtte az elcsent harisnyakötőt.
- Te javíthatatlan vagy! – megbotránkozva kerülte ki a férfit, és sietett a konyhába egy pohár hűsítőért, mert a vámpír tekintetétől lángolni kezdett a teste.
-Nem, csak szenvedélyes! - meregette Elenára csodálatos kék szemeit.
-Legközelebb kizárlak a szobámból! A harisnyakötőt meg nyugodtan tartsd meg, legalább lesz tőlem valamid! – vette fel a kesztyűt Elena a vámpírral szemben.
-Mily kedves! De Én sokkal jobban szeretnék valami mást! Valami fontosabbat! - kezével végigsimított a lány arcán.
Elena megperdült a tengelye körül, és gyors tempóra váltva sietett ki a konyhából, mielőtt teljesen elönti eszét a vörös köd. Gondolatai messze jártak a valóságtól.
-Várj, most meg hova sietsz?!
-Tudod, nekem ma még jelenésem van, ráadásul a saját születésnapomon! – Damon a lány háta mögé suhant.
-Csak nem megfutamodsz? Gyáva nyuszi vagy, helyesbítek, egy helyes gyáva nyuszi!
-Miért is?
-Mert, amint meghallottad, amit mondtam, megfutamodtál az érzéseid elől! Megvan közöttünk a kémia, ezt nem kell tagadni, csak félsz beismerni, hogy vonzódsz hozzám.
-Nem félek semmitől! - Elena hangja megbicsaklott, amint saját magát akarta megkérdőjelezni.
-Tényleg? - lépett közelebb Elenához, csökkentve a távolságot közöttük.
-Igen.
-Bebizonyítsam, hogy még te saját magad sem hiszed ezt el? – még előrébb lépett, ajkuk szinte már súrolta egymást.
-Felesleges, mert nincs mit bebizonyítani! - hangja remegett a vágytól.
-Valóban? Akkor mi lenne, ha ezt csinálnám? – simított végig a lány karján.
-Semmi esélyed!
-Még most sem? – ujjai már a kecses nyak vonalát érintették.
-A mai nap nagyon eltökélt vagyok!
-ÁÁ, szóval eltökélt! – Elena oldalán lassan húzta végig az ujjait. – Talán most is?
Elena szemhéjai maguktól lecsukódtak a jóleső érzésre.
- Határozottan!
Damon finoman végighúzta ujját a lány egyik pántján.
-Szóval akkor semmi esélyem, hogy meggondold magad?
-Egyértelműen nem!
Damon finoman cirógatta végig Elena vágytól kipirult arcát, majd egy lágy csókot nyomott a pofijára.
-Még ezek után sem? - suttogott búgó hangon a lány fülébe.
-Talán…
A vámpír egyik kezével végigsimított Elena egyik lábán, majd a másik kezével felügyeskedte a lány csuklójára az ajándékát.
-De, Én sokkal jobban szeretnék, valami mást! Valami fontosabbat! Emlékszel? Ezt akartam átadni neked, úgy, hogy én teszem a csuklódra! Boldog szülinapot!
Elena szó nélkül hagyta a férfi tevékenységét, de szemeit nem tudta a csillogó gyémántról levenni. Majd figyelmét, csak a vámpírnak tudta szentelni abban a pillanatban.
-És ha most meg bocsátasz, távozom! – majd egyik ujját végighúzva a lány csuklóján, hajolt el a lánytól, és sétált ki kecsesen az ajtón.
Elena a falhoz simulva állt lefagyva, felhevült testtel, szemei a benne rejlő szenvedélytől csillogtak.
Zsanett71, Marie
2012. január 27., péntek
Mi lesz a hétvégén? :DDD
Sziasztok
Holnap hozok egy különálló részt mely nem tartozik a folytatásos történethez. Szombat délelőtt fog fel kerülni mivel este saját kis születésnapomat fogom ünnepelni:DDDD Remélem mindenkinek tetszeni fog Zsanival közösen írt írásunk. Legyen mindenkinek kellemes hétvégéje úgy mint nekem!:DDDDD Sok puszi mindenkinek és ne felejtsetek el holnap fel nézi a bónusz rész miatt!!! Pápá
Holnap hozok egy különálló részt mely nem tartozik a folytatásos történethez. Szombat délelőtt fog fel kerülni mivel este saját kis születésnapomat fogom ünnepelni:DDDD Remélem mindenkinek tetszeni fog Zsanival közösen írt írásunk. Legyen mindenkinek kellemes hétvégéje úgy mint nekem!:DDDDD Sok puszi mindenkinek és ne felejtsetek el holnap fel nézi a bónusz rész miatt!!! Pápá
2012. január 26., csütörtök
G.G. 5x14 The Backup Dan
hello:D
hoztam 2 képet még a 14.részből tessék elmélkedni! :D Chuck B.- t vigasztalja? Georgina mit keres Chuckkal? És minek tért vissza? Várom mindenki véleményt mert én már mindenre gondoltam :D xdxdxd
hoztam 2 képet még a 14.részből tessék elmélkedni! :D Chuck B.- t vigasztalja? Georgina mit keres Chuckkal? És minek tért vissza? Várom mindenki véleményt mert én már mindenre gondoltam :D xdxdxd
2012. január 25., szerda
G.G 100. rész / 13.rész
Van bármi híred a következő, 100.részről, ami hétfőn lesz? - Ivan
Ausiello: Van bizony. Lesz egy hatalmas felfedés a rész közben, és ez lehet majd az egyik legnagyobb, legdöbbenetesebb csavar a sorozat történelmében, amitől leesik az állunk. És ez nem feltétlenül a lakodalommal kapcsolatos...
Kíváncsian várom a véleményeket, tippeket mi is lehet a nagy felfedezés!!!:DDDDDD
na mi is történik majd ???? már nagyon kíváncsi vagyok mi lesz
na mi is történik majd ???? már nagyon kíváncsi vagyok mi lesz
mindenki nyomja meg a 7 es számot és kedvencünk híres mondatát hallhatjuk!!! :DDDDD imádom ezt a pasit
Andiemnek :D
Nagyon sok Boldog Születésnapot kívánok neked drága egyetlen Andiem!!!!!:DDDDDDDD Legyen ez a nap felejthetetlen számodra, arcodon mosoly ragyogjon , bú bánat ma messze elkerüljön.
Isten éltesen csillagom !!!!(L)
Isten éltesen csillagom !!!!(L)
2012. január 24., kedd
2012. január 23., hétfő
Vágtázás a halállal
Vágtázás a halállal
A piros kicsi kocsi 180 -nal repesztett a régi úton, közel a Wickeri hídhoz. Stefan tövig nyomta a gázpedált, körülöttük a fák szinte egybeolvadtak. Elena kétségbeejtően ficánkolt az anyósülésen, miközben Stefan egy széles mosoly kíséretében vette egymás után a kanyarokat.
- Stefan kérlek, állj meg!
- Elena csak nem félsz?
- Stefan! Állj meg!
-Nem tehetem! Mivel te vagy Klaus gyöngyszeme, így veled kell sakkban tartanom – Stefan, amint kimondta e szavakat, máris tárcsázni kezdte a hibrid számát.
-Stefan?! Nem vártam a hívásod!
-Megteszed, amit mondok, vagy elbúcsúzhatsz végleg a hasonmástól!
Elenában most tudatosult, mire is készül egykori szerelme. Most tudta fel fogni, hogy Stefan ma az életével játszik, csak azért, hogy Klaust hergelje. Már nem számított neki. Már nem érdekelte. Végleg lemondott róla! Róla, aki az életét is odaadta volna, hogy visszakaphassa azt a férfit, akit tiszta szívből szeretett!
Egy könnycsepp folyt végig a kipirult arcán. Akinek régen odaadta teljes szívét, most azon igyekszik, hogy elvegye az életét.
-Mire készülsz Stefan? – a hibrid hangjában a feszült kíváncsiság csengett.
Stefan, hallva a készüléken keresztül a hibrid félelmét, mely szerint elveszti a magafajtát képző vérforrást, belemélyesztette fogait a csuklójába, és az onnan kiserkenő vért Elena szájához szorította. Elena gyenge kis próbálkozása az erős szorítás ellen semmit sem ért.
Elena a torkán lecsordogáló folyadéktól öklendezni kezdett, a vér ízétől émelyegett.
-Nos, Klaus hamarosan megismerheted a halhatatlan Elena Gilbertet! – végszóra megszakította a vonalat.
-Stefan, mit akarsz tenni?! – Elena hangja a félelemtől megcsuklott.
-Gondoltam, ott szeretnél, új életedbe csöppeni, ahol a nevelő szüleid meghaltak. Drámai újjá születést terveztem neked!
Elena fel sem tudta fogni a történéseket. Éles fékcsikorgás. Egy hatalmas koccanás, egy fájdalmas ütközés, és elsötétedett körülötte a világ.
Damon eszeveszett tempóban szelte át az utcákat, de hiába. A távolból egy fülsiketítő sikoltás hallatszott, melyet egy monumentális hangzavar követett. A levegő megtelt a friss vér illatával, a benzingőz szagával. Szemei megteltek könnyel, a tudat, hogy elkésett, mindennél fájdalmasabb volt.
Az összetört autó látványa sokkolóan hatott a vámpírra. A törött felfüggesztés, az apró üvegszilánkokra zúzott szélvédő, borzalmas látványt nyújtott. A kocsiból szivárgó benzin, szúrós jellegzetes illata vészjósló volt.
Damon minden lélekjelenlétét összeszedve közelítette meg a roncsot, és kereste a szívének legfontosabb embert, Elenát.
Elena a kocsitól nem messze feküdt eszméletlenül. Halántékán jókora sérüléssel és teste minden szegletét karcolások, sebek ékesítették.
Damon elszörnyedve figyelte a melegszívű, mindenkivel törődő lányt, ahogy összetörve hevert a hideg betonon. . Meggyőződve, hogy életben van, felállva háta mögött csörömpölésre lett figyelmes.
Stefan! A ripper szédelegve mászott ki az autónak nem nevezhető roncsból. Damon szemében felgyúlt a harag szikrája, majd azon nyomban öccse nyakának ugrott.
--Fivérem, csak nem, meg akarsz ölni? Pedig csak segítettem neked! Végre együtt lehetsz örökön örökké Elenával!
Damon fejében rögtön szöget ütött az utolsó mondat –„örökön örökké”.
-Mondd, hogy nem avval akartad felhúzni azt a rohadt korcsot, hogy vámpírrá változtatod Elenát?! Mondd, hogy nem! – szorította egyre jobban testvére nyakát, mint a satu.
-Miért, mit teszel, ha azt mondom, hogy igen? – fejtette le bátyja, szorító karjait, majd látva testvére tétovázását, eltűnt a köd fedte erődben.
Damon nem ért rá bambievő kisöccsével foglalkozni, gyorsan Elenához sietett, majd magához karolva sietett a jó öreg Salvatore kúriához.
A jóképű vámpír óvatosan fektette a hasonmást a pihe puha párnák közé. Fejét és testét borító horzsolások begyógyultak a szervezetében lévő vámpírvér miatt. Szerencsének köszönhetően Elena szíve dobogott, egyenetlen ritmusban bár, de dobogott.
A lány piszkos arcát, összekócolt barna hajzuhataga keretezte. Damonnek még így is gyönyörű volt Elena. Várakozóan ült a lány mellé, és várta, hogy Elena felébredjen.
Már órák teltek el, mire Damon ablakon kitekintő merengését, Elena nyögdécselése, felébredése zavart meg.
-Csak óvatosan! – segített a férfi a lánynak a felülésben.
-Ugye nem változtam át?
Damon egy meleg mosolyt küldött a lánynak biztatóul, de szavakkal is kimondta, hogy elhessegesse Elena kételyeit.
-Nincs miért aggódnod, elbűvölő ember maradtál, akinek azaz adottság adatott meg, hogy a vámpírok agyára menjen, legfőbbképp az enyémre!
Elena most nem tudta értékelni a másik szokásos piszkálódását, inkább megpróbált kikelni az ágyból, de amint felegyenesedett, lábai összerogytak, megállíthatatlanul közeledett a faburkolatú padlóhoz, ha egy erős kar el nem kapja.
-Én megmondtam, már annak idején is, hogy az egyensúlyérzéked zérón van – ültette vissza finoman Elenát az ágy szélére.
Elena Damon vállának dőlve élvezte a másik figyelmét. A vámpír átkarolva a lányt dörzsölgette a másik karját. Olyan gyengédséggel ölelte magához, mint soha senkit életében, vagy vámpírrá válása óta. Ebben az ölelésben benne volt minden. Az öröké tartó szerelem, a vágyakozás, a ki nem mutatott sóvárgás a másik érintéséért, szerelméért.
Elena érezte ezt. Érezte a férfi tépelődését a tiltott gyümölcs - ami per pillanat ő maga - elnyerésért folytatott harcot, az önzetlen odaadást, a biztonságot, a végeláthatatlan vágyat, a mérhetetlen szerelmet. Elena karjaival átkulcsolta a férfi derekát, ő is a vámpír tudtára akarta adni, hogy mit is jelent neki, mennyire fontos szerepe van az életében, és nem csak, mint barát!
-Megvallom őszintén, az arroganciám és büszkeségem félretéve, teljesen komolyan- emelte tekintetét a lányra - hogy ma mindent feláldoztam volna érted, még saját életemet is, ha elveszítettelek volna! Szörnyen fájt a tudat, hogy elkéstem, hogy nem láthatom a kipirosodott arcodat, a megbotránkozást, a különös csillogást a szemedben, ha a közeledben vagyok! Nem veszíthetlek el, pedig nem is vagy az enyém!
Elena elérzékenyülve nézett az azúrkék szempárba, mely most jobban, mint általában, perzselte arcát. Késztetést érzett, hogy kiöntse a szívét a férfinak, ennyivel tarozott neki!
-Damon! Nem is tudom, hogy mit mondjak. Olyan hosszú hónapokig próbáltam megmenteni Stefant, annyit várakoztam, hittem, reménykedtem, hogy csak most jöttem rá, igazán, hogy nem is őt, hanem a saját szívemet akartam megóvni mindentől! Észre se vettem eddig a pillanatig, hogy a darabokra tört szívem már másért dobog, de addig nem mondhatom ki azt a 3 szótagú szót, amit hallani akarsz, ameddig Stefannal nem zártam le végkép mindent! Ő elengedett, de én még nem tudtam teljesen elengedni! DE tudd, hogy ez nem jelenti azt, hogy irántad nem érzek semmit, igenis fontos vagy nekem! – Damon őszinte mosollyal és megértéssel nyomott lágy csókot a lány homlokára, és ölelte át újra. Igaza volt Elenának, és egyet kellett értenie, csak akkor lehet a lánnyal boldogan együtt, ha tisztázott magában mindent, és evvel a tudattal boldogabban tudott várni a lányra ameddig csak kell.
- Fáradtnak érzem magam!
-Nem csodálom, nem minden nap játszik az ember, életre- halára menő játékot! Csodálom, hogy abból a dodzsemből maradt valami is!
-Klaus nem fogja ezt ennyiben hagyni, ugye azt tudod?
-Azt hiszem ezek után minden rosszabb lesz! Stefan átlépett egy határt, avval, hogy a Te életedet kockáztatta! Klaus durvább eszközökhöz fog nyúlni, és most már, az elsődleges feladata az lesz, hogy eltávolítsa Stefant a forgalomból!
Damon Elena egyik kezével összekulcsolta kezeiket, majd néma csendben meredtek ki a semmibe, miközben mindketten nyugtalan gondolataiba burkolózva próbáltak megoldást találni Stefan megmentésére, és Klaus megölésére.
Folytatása köv…
A piros kicsi kocsi 180 -nal repesztett a régi úton, közel a Wickeri hídhoz. Stefan tövig nyomta a gázpedált, körülöttük a fák szinte egybeolvadtak. Elena kétségbeejtően ficánkolt az anyósülésen, miközben Stefan egy széles mosoly kíséretében vette egymás után a kanyarokat.
- Stefan kérlek, állj meg!
- Elena csak nem félsz?
- Stefan! Állj meg!
-Nem tehetem! Mivel te vagy Klaus gyöngyszeme, így veled kell sakkban tartanom – Stefan, amint kimondta e szavakat, máris tárcsázni kezdte a hibrid számát.
-Stefan?! Nem vártam a hívásod!
-Megteszed, amit mondok, vagy elbúcsúzhatsz végleg a hasonmástól!
Elenában most tudatosult, mire is készül egykori szerelme. Most tudta fel fogni, hogy Stefan ma az életével játszik, csak azért, hogy Klaust hergelje. Már nem számított neki. Már nem érdekelte. Végleg lemondott róla! Róla, aki az életét is odaadta volna, hogy visszakaphassa azt a férfit, akit tiszta szívből szeretett!
Egy könnycsepp folyt végig a kipirult arcán. Akinek régen odaadta teljes szívét, most azon igyekszik, hogy elvegye az életét.
-Mire készülsz Stefan? – a hibrid hangjában a feszült kíváncsiság csengett.
Stefan, hallva a készüléken keresztül a hibrid félelmét, mely szerint elveszti a magafajtát képző vérforrást, belemélyesztette fogait a csuklójába, és az onnan kiserkenő vért Elena szájához szorította. Elena gyenge kis próbálkozása az erős szorítás ellen semmit sem ért.
Elena a torkán lecsordogáló folyadéktól öklendezni kezdett, a vér ízétől émelyegett.
-Nos, Klaus hamarosan megismerheted a halhatatlan Elena Gilbertet! – végszóra megszakította a vonalat.
-Stefan, mit akarsz tenni?! – Elena hangja a félelemtől megcsuklott.
-Gondoltam, ott szeretnél, új életedbe csöppeni, ahol a nevelő szüleid meghaltak. Drámai újjá születést terveztem neked!
Elena fel sem tudta fogni a történéseket. Éles fékcsikorgás. Egy hatalmas koccanás, egy fájdalmas ütközés, és elsötétedett körülötte a világ.
Damon eszeveszett tempóban szelte át az utcákat, de hiába. A távolból egy fülsiketítő sikoltás hallatszott, melyet egy monumentális hangzavar követett. A levegő megtelt a friss vér illatával, a benzingőz szagával. Szemei megteltek könnyel, a tudat, hogy elkésett, mindennél fájdalmasabb volt.
Az összetört autó látványa sokkolóan hatott a vámpírra. A törött felfüggesztés, az apró üvegszilánkokra zúzott szélvédő, borzalmas látványt nyújtott. A kocsiból szivárgó benzin, szúrós jellegzetes illata vészjósló volt.
Damon minden lélekjelenlétét összeszedve közelítette meg a roncsot, és kereste a szívének legfontosabb embert, Elenát.
Elena a kocsitól nem messze feküdt eszméletlenül. Halántékán jókora sérüléssel és teste minden szegletét karcolások, sebek ékesítették.
Damon elszörnyedve figyelte a melegszívű, mindenkivel törődő lányt, ahogy összetörve hevert a hideg betonon. . Meggyőződve, hogy életben van, felállva háta mögött csörömpölésre lett figyelmes.
Stefan! A ripper szédelegve mászott ki az autónak nem nevezhető roncsból. Damon szemében felgyúlt a harag szikrája, majd azon nyomban öccse nyakának ugrott.
--Fivérem, csak nem, meg akarsz ölni? Pedig csak segítettem neked! Végre együtt lehetsz örökön örökké Elenával!
Damon fejében rögtön szöget ütött az utolsó mondat –„örökön örökké”.
-Mondd, hogy nem avval akartad felhúzni azt a rohadt korcsot, hogy vámpírrá változtatod Elenát?! Mondd, hogy nem! – szorította egyre jobban testvére nyakát, mint a satu.
-Miért, mit teszel, ha azt mondom, hogy igen? – fejtette le bátyja, szorító karjait, majd látva testvére tétovázását, eltűnt a köd fedte erődben.
Damon nem ért rá bambievő kisöccsével foglalkozni, gyorsan Elenához sietett, majd magához karolva sietett a jó öreg Salvatore kúriához.
A jóképű vámpír óvatosan fektette a hasonmást a pihe puha párnák közé. Fejét és testét borító horzsolások begyógyultak a szervezetében lévő vámpírvér miatt. Szerencsének köszönhetően Elena szíve dobogott, egyenetlen ritmusban bár, de dobogott.
A lány piszkos arcát, összekócolt barna hajzuhataga keretezte. Damonnek még így is gyönyörű volt Elena. Várakozóan ült a lány mellé, és várta, hogy Elena felébredjen.
Már órák teltek el, mire Damon ablakon kitekintő merengését, Elena nyögdécselése, felébredése zavart meg.
-Csak óvatosan! – segített a férfi a lánynak a felülésben.
-Ugye nem változtam át?
Damon egy meleg mosolyt küldött a lánynak biztatóul, de szavakkal is kimondta, hogy elhessegesse Elena kételyeit.
-Nincs miért aggódnod, elbűvölő ember maradtál, akinek azaz adottság adatott meg, hogy a vámpírok agyára menjen, legfőbbképp az enyémre!
Elena most nem tudta értékelni a másik szokásos piszkálódását, inkább megpróbált kikelni az ágyból, de amint felegyenesedett, lábai összerogytak, megállíthatatlanul közeledett a faburkolatú padlóhoz, ha egy erős kar el nem kapja.
-Én megmondtam, már annak idején is, hogy az egyensúlyérzéked zérón van – ültette vissza finoman Elenát az ágy szélére.
Elena Damon vállának dőlve élvezte a másik figyelmét. A vámpír átkarolva a lányt dörzsölgette a másik karját. Olyan gyengédséggel ölelte magához, mint soha senkit életében, vagy vámpírrá válása óta. Ebben az ölelésben benne volt minden. Az öröké tartó szerelem, a vágyakozás, a ki nem mutatott sóvárgás a másik érintéséért, szerelméért.
Elena érezte ezt. Érezte a férfi tépelődését a tiltott gyümölcs - ami per pillanat ő maga - elnyerésért folytatott harcot, az önzetlen odaadást, a biztonságot, a végeláthatatlan vágyat, a mérhetetlen szerelmet. Elena karjaival átkulcsolta a férfi derekát, ő is a vámpír tudtára akarta adni, hogy mit is jelent neki, mennyire fontos szerepe van az életében, és nem csak, mint barát!
-Megvallom őszintén, az arroganciám és büszkeségem félretéve, teljesen komolyan- emelte tekintetét a lányra - hogy ma mindent feláldoztam volna érted, még saját életemet is, ha elveszítettelek volna! Szörnyen fájt a tudat, hogy elkéstem, hogy nem láthatom a kipirosodott arcodat, a megbotránkozást, a különös csillogást a szemedben, ha a közeledben vagyok! Nem veszíthetlek el, pedig nem is vagy az enyém!
Elena elérzékenyülve nézett az azúrkék szempárba, mely most jobban, mint általában, perzselte arcát. Késztetést érzett, hogy kiöntse a szívét a férfinak, ennyivel tarozott neki!
-Damon! Nem is tudom, hogy mit mondjak. Olyan hosszú hónapokig próbáltam megmenteni Stefant, annyit várakoztam, hittem, reménykedtem, hogy csak most jöttem rá, igazán, hogy nem is őt, hanem a saját szívemet akartam megóvni mindentől! Észre se vettem eddig a pillanatig, hogy a darabokra tört szívem már másért dobog, de addig nem mondhatom ki azt a 3 szótagú szót, amit hallani akarsz, ameddig Stefannal nem zártam le végkép mindent! Ő elengedett, de én még nem tudtam teljesen elengedni! DE tudd, hogy ez nem jelenti azt, hogy irántad nem érzek semmit, igenis fontos vagy nekem! – Damon őszinte mosollyal és megértéssel nyomott lágy csókot a lány homlokára, és ölelte át újra. Igaza volt Elenának, és egyet kellett értenie, csak akkor lehet a lánnyal boldogan együtt, ha tisztázott magában mindent, és evvel a tudattal boldogabban tudott várni a lányra ameddig csak kell.
- Fáradtnak érzem magam!
-Nem csodálom, nem minden nap játszik az ember, életre- halára menő játékot! Csodálom, hogy abból a dodzsemből maradt valami is!
-Klaus nem fogja ezt ennyiben hagyni, ugye azt tudod?
-Azt hiszem ezek után minden rosszabb lesz! Stefan átlépett egy határt, avval, hogy a Te életedet kockáztatta! Klaus durvább eszközökhöz fog nyúlni, és most már, az elsődleges feladata az lesz, hogy eltávolítsa Stefant a forgalomból!
Damon Elena egyik kezével összekulcsolta kezeiket, majd néma csendben meredtek ki a semmibe, miközben mindketten nyugtalan gondolataiba burkolózva próbáltak megoldást találni Stefan megmentésére, és Klaus megölésére.
Folytatása köv…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)