MZSN- Delena

Ha időm engedi hetente egyszer minden oldalra felnézek. Amelyiket olvasom vagy amelyik megtetszett vagy kíváncsiságból keresgélek. A mai nap vidáman olvasgattam az oldalak között amikor is szembe kerültem néhány saját sorommal. Megmondom őszintén hízelgő h valaki használja a gondolataimat, ötleteimet de szíven is ütött a dolog. Sajnos nálam az funkciónál h akkor írok ha valami ötletem esetleg kedvem támad. A tanulás mellett nem sok időm van fanfictionokat írni de ha még is igyekszem a SAJÁT gondolataimat "papírra" vetni. Én értem h most esetleg durcás vagy sértődékenynek hisztek majd, de sajnos nem tudtam e mellett egyszerűen elmenni. Így kérem ha esetleg valaki használja az írásaimat/írásainkat legalább előtte szóljon mert igen szar érzés amikor más idegen tollakkal ékeskedni. Most még néhány sor vagy ötlet de a végén nem szeretném ha az lenne h engem/minket gyanúsítanak meg avval h koppintunk. Nem írom ki hol láttam de remélem olvassa az illető!!!!!!Nem akarok ebből sértődést meg huzavonát de ha bele gondol Ő is szívére venné. Nekem le kell ülnöm, kitalálni, leírni, egy szóval dolgozok vele. Senkire nem fogok/fogunk haragudni de kérem próbáljon meg mindenki saját találékonyságára támaszkodni.

Köszönettel: Marie

A következő fejezet szombaton érkezik mert pénteken vizsgám lesz és nem kerülök gép közelbe csak a 7végén.

Nos mielőtt mindenki neki állna olvasni szeretném leszögezni h a továbbiakban nem veszem ennyire h is mondjam "siralmasra" a figurát ! A köviben visszahozom az első évados Damon Salvatore-t. Mivel ez egy fanfiction így én már most lassacskán összeboronálom a két halhatatlan szívet :D Na és akkor a rész :D Várom a véleményeket mert ha nem véleményeztek nem tudom majd a jövőben mit szeretnétek min javítsak.

Az új élet

Mystic Falls felett szürke felhők gomolyogtak. A borús idő passzolt az egyik városi lakás ablakában ülő lány lelki állapotához.

Elena unottan nézte, ahogy az utcákat színes foltok lepik el. Az emberek egymás után nyitogatták színesebbnél színesebb esernyőjüket. A lánynak nem csak a fejében, de a szívében is hatalmas zűrzavar kavargott. Amikor meghozta a döntést, hogy átváltozik nem is maga, hanem szerettei miatt tette. Jeremy ujjongott, hogy nem veszítette el nővérét! Azt sem érdekelte, hogy milyen árat kell ezért fizetniük, de legalább mindig mellette lesz. És a MINDIG itt, az előtte álló örökkévalóságot jelentette! Carolnie izgatottan vette tudomásul, hogy végre lesz alkalma valakivel társalogni a vámpírlét apró cseprő, dolgairól. Bonnie, amint megtudta, hogy őt is elveszítette, hogy rajta sem tudott segíteni, magába roskadt. Bár minden téren segítőkészen állt Elena mellett. Azonnal csinált egy napon járó ékszert, mint Carolinenak, hogy megkönnyítse az új életét. A gyűrűt, amit Damon adott neki még annak idején, az lett az Ő”káros sugarak ellen védő” csecsebecséje. Választhatott volna bármi mást, de erre kisebb volt az esélye, hogy elhagyja, és Damon arcára is mosolyt csalt minden alkalommal, amikor ránézett. Mattel csak telefonon beszélt, és minden mondatában sajnálatát fejezte ki, amiért ez lett belőle. Bár mindenkivel megmaradt a kötődés, de most mindenki félve közelített felé. A vér iránti vágyakozása miatt nem látta ésszerűnek, hogy emberek szaladgáljanak körülötte lüktető ütőerekkel a nyakukon, ezért, hogy senkinek se ártson, Rick lakásába költözött. Ide gondtalanul be tudott lépni. Haza nem akart menni addig, amíg 100%-an nem érzi, hogy nem bántja az öccsét. Jeremy azt akarta, hogy maradjon otthon, de utólag Ő is belátta, hogy erre a kis időre szükséges lesz a távolságtartás, amíg nem szokik hozzá új életének hátrányához. Damon és Stefan örömmel ajánlották fel az egyik szobát, de jobbnak látta, ha nem keveri még jobban össze a szálakat, és inkább száműzetésre szánja rá magát. Caroline egy kis időre beköltözött hozzá, hogy megkönnyítse a nehéz kezdetet. Nem érezte magában azt a leküzdhetetlen vágyat, hogy embereket öljön, de hatással volt rá az emberi vér. Amikor egy élő személy jött a közelébe, akaratlanul is kirajzolódtak a szemei alatt az erek, és szemei vörösen izzottak, de sosem támadt rá senkire. Talán a felerősödött ellenállása, és az szerettei iránt érzett törődése miatt, de nem tudta egyetlen egy embernek is az életét kiontani. Damon már az első nap kapott az alkalmon, hogy kifigurázza a szelíd vámpírt, akivé lett! Stefan próbálta az Ő „diétás” étkezésére rászoktatni, de nem sok sikerrel. Damon viszont boldog volt, hogy nem zárkózott el az emberi vér fogyasztásának gondolatától. Donorvérrel csillapítani tudta vérszomját. Lassan, de kezdett hozzászokni az új életformájához.

Jeremy minden szükséges dolgát áthozta, amivel már otthonosabban mozgott újdonsült otthonában. Mivel Rick minden anyagi javát rájuk hagyta, nem volt probléma az anyagi helyzetükre. Mint később kiderült, John és Isobel egy külön számlát is nyitottak egyetlen lányuk nevére, amelynek kezelését Rickre bízták. A vámpírképességek rejtett előnyeire Caroline hamar megtanította.

Az igézést még egyszer sem használta, pedig Caroline nagyon erőltette, hogy milyen jó móka! Barátnője egy helyes pincérfiú megigézésére bátorította, a helyesebb kifejezés, hogy erőltette, de Ő nem akarta senki akaratát befolyásolni.

A város kezdett egyre nyüzsgőbbé válni. Elena gondolataiban elmerülve figyelte az embereket, amikor a lépcsőházban egy ismerős férfi érkezését hallotta meg. Tudta, hogy az illető nem fog kopogni, már nem is várta. Egy halk nyikorgás, és már mögötte is volt az illető.

Annyira fura, hogy mindent és mindenkit hallok – Elena nem fordult meg, fölösleges volt, hiszen tudta, hogy a mögötte álló személy nem lehet más, mint Damon.

Majd hozzászoksz! – mondta igen nagy egyszerűséggel, és egy tasakot kezdett lengetni Elena előtt. - Hoztam reggelit!

Elena érezte, ahogy szemei megváltoztatják színüket, de mielőtt teljesen eluralkodott volna rajta a vágy, apróbb, de annál mélyebb levegővételeket vett.

Damon meg volt döbbenve, hogy újonc létére mennyire jól kezeli az éhséget. Ámulattal figyelte, ahogy Elena szemei visszanyerik eredeti kinézettüket.

Elena Gilbert! Nálad elfuseráltabb vámpírt még nem láttam!- Damon óriási vigyorral heccelte a lányt, aki bár nem szólt semmit, de belül mosolyogott, hogy mekkora önuralomra képes.

Damon a hűtőbe tette a napi adagot és visszafordult az ablakon, némán kibámuló lányra.

Szöszi merre van? Úgy volt, hogy ma Ő lesz veled!

Én mondtam neki, hogy nem szükséges itt maradnia velem! - fordult meg a lány és ütközött Damon izmos felsőtestének. Elena, ha tehette volna, elpirult volna, ahogy a másikhoz ért, de e helyett visszafordult az ablak felé. Eszébe jutottak az elfelejtett emlékek, melyet a férfi feledtetett el vele. Még nem volt alkalma beszélni erről vele, de mindenre emlékezett! Az önzetlenségére, az első találkozásukra, a szerelmi vallomásra! Tudta, hogy Damon sejti, hogy emlékszik, de nem akarta firtatni a dolgot!

Lehet, hogy nincs, de akkor is, itt kellett volna lennie!

Miért? Semmiben nem változtam azon kívül, hogy élőhalottként járkálhatok! Képes vagyok kontrolálni magam! Nem kell babysitter! Tudok magamra vigyázni! És képes vagyok megbirkózni vele! – Elena dühe felerősödött, mire arca eltorzult az elsötétedett erektől.

Nyugodj meg! Végy nagy levegőt! – Damon közellépett a lányhoz és kezeibe vette a másik csodálatos arcát. Tudta, hogy félig meddig igaza van a lánynak, és a túlerőltetett vigyázás sok lesz Elenának, de nem kockáztathattak most, hogy a Tanács tud a városban élő vámpírokról.

Elena ismét, a már úgy betanult légzésvételektől, megnyugodott.

Sajnálom! Már ki se akadhatok rendesen!

Semmi baj! Természetes, hogy minden érzés felerősödik, amit érzel!

A lány érdeklődően fürkészte a másik tekintetét, amiből kiolvasható volt a nagy mennyiségű csalódottság, a fájdalom, de ezek ellenére is egy kis öröm is tündökölt a felsoroltak között.

Kérdezhetek valamit?

Damon továbbra is a lány arcát a kezeiben tartotta.

Bármit!

Mit éreztél, amikor elengedtelek?

Damon lélegzette megakadt. Ez most komolyan gondolja?! Mintha nem okozott volna elég fájdalmat neki! De most, nem fogja vissza magát még akkor sem, ha ezzel bántja Elenát, de muszáj volt megtudnia, hányszor mártotta meg a tőrt a szívében! Hányszor rombolta le a reményeit!

Összetörtél, mint eddig, soha senki! Annyiszor utasítottál vissza, de mégis! Azt hittem, hogy talán egy kicsit is, de érzel irántam valamit! Amikor megcsókoltál reményt keltettél bennem, amit aztán porig zúztál! – Damon elengedve Elenát állt tőle távolabb, a sok elnyomott visszautasítás felidézése, újabb karcolásokat ejtett a megsebzett szívén.

Elena szeméből egy könnycsepp folyt végig. Egy könnycsepp az előtte álló férfiért. Csak most döbbent rá igazán, hogy hányszor bántotta meg a vámpírt. Többször és többször fájdalmat okozott neki! Elhintette a reménység magját a másikban, hogy aztán újra, meg újra bánthassa!

Annyira sajnálom! Kimondhatatlanul sajnálom! De miért? Miért törölted ki az emlékeimet?! Tudod, hogy emlékszem mindenre! Miért?! Miért nem hagytad, hogy én döntsek?!

Damon szemeiben a fájdalom enyhe dühvel keveredett.

Elena, és min változtatott volna? Min?!

Veled találkoztam, először! Ha akkor nem töröld az emlékeimet, akkor nem Stefannal lennék, ha nem VELED!!!

A miatt, mert velem találkoztál először? Csak azért?!

Nem csak azért! Akkor este megmozgattál bennem valamit! Amikor a felemésztő szerelemről beszéltél! Szabotáltál. Újra meg Újra szabotáltál! Nem kellett volna azt se kitörölnöd, amikor először mondtad nekem, hogy szeretsz!

Miért Elena? Akkor talán nem Stefant választottad volna?!

Már megint Stefan! Nem érdekel most Stefan, most az a fontos, ami kettőnk között van!

Damon idegesen nevetve járkált Elena előtt.

Ami kettőnk közt van! Na, ne nevetess Elena! Kettőnk közt nincs semmi!

De igen is van köztünk valami! Sokkal több, mint amit el tudnál képzelni! A francba! Miért nem veszed észre, hogy ami kettőnk közt van, az FELEMÉSZT!

A vámpír megtorpanva hallgatta Elenát. Fejében újra hangzott a lány hangja. Felemészt! Felemészt!

Igenis fontos vagy nekem! Amit érzek az nem mondható ki szavakkal, leírhatatlan! Egyszerűen, amikor veled vagyok, tökéletesnek érzek mindent!

Damon a lány előtt szorosan megállva nézte az indulatoktól kissé túlfűtött lányt.

De még érzel valamit az öcsém iránt is igaz?

Elena a szájába harapdálva bólintott, melytől még több könnycsepp engedett magának utat.

Tudom, hogy hiba, hogy nem tudok választani! Tudom, hogy kegyetlenség, hogy álltatom mindkettőtöket, embertelen, amit teszek veled meg Stefannal. Az újabb kiadású Katherine Pierce lettem!

Damon szeméből egy halvány kis könnycsepp gördült le. Elena, most vallotta be neki, hogy szereti, bár nem mondta ki, de tényleg szerette, és nem csak úgy, mint barátot, védelmezőt! A lányhoz lépve ölelte át szorosan, aki örömmel bújt a karjai közé.

Te sosem voltál, és sosem lesz olyan, mint Ő!!!

Folyt…